Századok – 1993

Történeti irodalom - Szénássy Barna: History of Matematics in Hungary until the 20th Century (Ism.: UrbánGábor) I/I73

175 TÖRTÉNETI IRODALOM könyvet írt amelyben az éppen kialakuló valószínűségszámítást is megtalálhatták a tanulók. Külön foglalkozott a térképészet matematikai kérdéseivel is. - Segner János András pedig az első olyan hazai matematikus, aki a nemzetközi matematika történetében is jelentős eredményeket ért el. Szigorú értelemben nem tekinhető nagy tudósnak, viszont tankönyveinek hatása egyaránt érződött itthon és külföldön. A szerző sorolja azokat a felfedezéseket, amelyekkel Segner, ha szerényen is, de hozzájárult a fejlődéshez. Részletesen leírja azt a szerkesztési eljárást, ahogyan egy polinom helyettesítési értékét meg lehet szerkeszteni. A hazai nyomdák által kiadott könyvek száma a 18. század második felétől megnőtt, ez a matematikai könyvek számára is érvényes. A következő fejezetben a szerző a legeredményesebb tankönyveket és táblázatokat elemzi. Ezek a táblázatok a számolás megkönnyítésére tartalmazták a gyakorla; miatt fontos függvények értékeit (pl.: szögfüggvények, logaritmus, négyzetgyök,stb.). A tankönyvek közül a legnagyobb hatással Kerekgedei Makó Pál munkái voltak, az egész Osztrák Birodalomban használták őket. Ezek a könyvek az európai korszerű ismereteket közvetítették. A történelemben egyéb tevékenységéről ismert Martinovics Ignác is kitűnő módszertani érzékkel íit tankönyveket, amelyek széles témaköröket foglaltak össze, elsősorban bevezető jelleggel. Dugonics András könyveiben már a nyelvújítás is érződik, sok magyar szakkifejezés jelenik meg bennük. Ez feltétlenül hozzájárult a tudomány hazai terjedésének gyorsulásához, bár az újonnan alkotott szavak egy része mára már kikopott nyelvünkből. Szakmai szempontokból Dugonics könyvei, a szerző értékelése szerint, nem érik el a többiek színvonalát. Az országban kiadott táblázatok fokozódó száma jelzi az igény növekedését is. A szerző által felsorolt táblázatszerkesztők közül Csermák László érdemelte ki a legnagyobb elismerést 1811-ben megjelent könyvéért. A korszak nagy matematikusai dicsérték, még a német Gauss szavait is idézték. A táblázat a számok prlmfelbontását tartalmazza 1020000-ig. A rész utolsó fejezete a magyarországi körnégyszögesítés dokumentumaival foglalkozik. A matematika történetében van néhány híres probléma, melyek megoldása sokáig foglalkoztatta az embereket. Ezek: a kör négyszögesítése, vagyis egy kör területével egyenlő területű négyzet szerkesztése; egy szög megharmadolása szerkesztéssel; illetve a kockakettőzés, vagyis két egységnyi térfogatú kocka oldalának megszerkesztése. A fenti feladatok bizonyíthatóan megoldhatatlanok, de sok érdekes közelítő módszer látott napvilágot ezekkel kapcsolatban. Sok olyan szerkesztési eljárást is kidolgoztak, amelyek nem-euklídeszi eszközöket is megengednek. A szerző ezeket a kísérleteket röviden ismerteti, hiszen ezek elsősorban csak a szakembereket érdekelhetik. A negyedik rész a két Bolyai korával és tevékenységével foglalkozik. Általában csak János munkásságát szokták említésre érdemesnek tekinteni. Bolyai Farkas azonban maga is jelentős munkát végzett a matemaüka különböző területein. A reformkor elejére az oktatás annyira felfejlődött, hogy az átlagos matematikai műveltség számottevővé válhatott. A gazdasági tevékenység is komoly ismereteket alkalmazott, elegendő pusztán a földmérésekre, vagy a meginduló folyószabályozásokra gondolnunk. A szerző a rész első fejezetében felsorolja azokat a gyakorlati szakembereket, akik munkájuk végzése közben matematikai problémákat is kénytelenek voltak megoldani. Bolyai Farkas munkásságával foglalkozik a második fejezet. Érdekes személyiségű, sokoldalú ember volt, a kor hazai hagyományainak megfelelően a humán tudományokat a reáliákkal egyaránt művelte, sőt a magyar irodalomtörténet is jegyzi nevét. A szerző elemzéséből kiderül, hogy a matematika területén voltak önálló eredményei, ezek az algebra, az analízis és a geometria témakörébe tartoznak. Axiomatizálási igénye a legnagyobbakkal említhető egy lapon: Peano-val és Ililbert-tel. Feltehetőleg azért ismertek kevéssé új eredményei, mert elsősorban tankönyvekben jelentek meg. Ezen könyvek közül a legfontosabb a Tentamen, amelyben fiának híres tanulmányát is közli. A fejezet részletesebben ismerteti Bolyai Farkas eredményeit, ezek elsősorban a szakembernek jelentenek érdekességet. A szerző határozottan megcáfolja azt a közismert vélekedést, hogy nem értette volna meg fia lenyűgöző eredményeit. Maga is nagyon közel járt a kérdés végleges, egyértelmű megoldásához. A harmadik fejezet lényegében Bolyai János Appendix című munkáját tartalmazza. A szerző néhány mondattal megvilágítja a párhuzamosság kérdésének fontosságát Ez a könyv leginkább szakmai fejezetei közül az egyik. Szénássy Barnas említi Lobacsevszkij nevét, aki hasonló nyomon járt mint a magyar Bolyai. Sok matematikus véli úgy, hogy Lobacsevszkij ugyan a közlésnél megelőzte Bolyait, de munkáinak matematikai szabatossága és kiérleltsége nem éri el az Appendix-ét. A szerző erről nem tesz említést. Utal viszont Gauss véleményére Bolyai munkásságával kapcsolatban, aki köztudomásúlag eléggé elutasító volt A fejezet részletesen foglalkozik Bolyai János további munkáival, amelyek szintén megérdemlik figyelmünket