Századok – 1993

Beszámoló - Emlékülés Amerika felfedezésének 500. évfordulója alkalmából (-n. –r.) I/I43

146 BESZÁMOLÓ adódtak. A bevándorlási hullámok következményeit a befogadó társadalom oldaláról közelítette meg. Rámutatott azokra a változásokra, amelyeket az amerikai társada­lom alakulásában (etnikai összetételében) eredményeztek Ennek során foglalkozott azokkal az előítéletekkel, amelyeket a befogadó társadalom tanúsított az újonnan érkezettekkel szemben. Az így kialakult feszültségeket az csökkentette, hogy az 1920-as évek elején hozott, kvótatörvények megszüntették a további tömeges bevándor­lást. A következő előadó, Frank Tibor „Magyar kivándorlás, amerikai bevándorlási politika, 1919-1941" c. előadása a magyar kivándorlás alakulását az Egyesült Álla­mok bevándorlási politikájának tükrében vizsgálta. Utalt arra, hogy már a 20. század elején igyekeztek korlátozni a „nem kívánatos" kelet- és délkelet-európai bevándor­lást: a szlávok, a magyarok a délszlávok és zsidók, az ún. „új bevándorlók" érkezését. Az első világháború után bevezették a kvóta-rendszert, ami radikálisan csökkentette a magyarországi bevándorlást és alapvetően megváltoztatta annak összetételét. A magyar értelmiségi kivándorlást az első világháború után a két forradalom, a trianoni békeszerződés és az 1920. évi numerus clausus törvény határozta meg. A kivándorló fiatal szakemberek részben származásuk, részben az új országhatárok teremtette ne­hézségek következtében kényszerültek az ország elhagyására. A tengeren túli ked­vező fogadtatás hozzájárult az ún. „magyar csodához": a magyar mérnökök, feltalá­lók, orvosok és művészek kivételes amerikai sikeréhez. A magyarországi kivándorlók útja — mutatott rá az előadó — a legtöbb esetben Németországon keresztül vezetett. Ennek a folyamatnak csak Hitler hatalomra jutása vetett véget. Az utolsó előadó Romsics Ignác volt, aki .Amerikai béketervek Magyarország­ról, 1942-1947". c. előadását azzal kezdte, hogy Roosevelt elnök három héttel a Pearl Harbor elleni japán támadás után, 1941. december 28-án hozzájárul egy spe­ciális külügy bizottság megszervezéséhez a State Departmenten belül. Ennek a tes­tületnek feladata volt a vüág, s ezen belül Európa és a Duna völgye háború utáni rendjének kialakítására irányuló terv kidolgozása. Az előadás ezt követően a Ma­gyarországgal és a tervezett kelet-európai államszövetséggel kapcsolatos elképzelé­seket és vitákat tekintette át. Hangsúlyozta, hogy az amerikai szakértők pontos is­meretekkel rendelkeztek térségünkről, s hogy rendezési elképzeléseik egyik fő szem­pontja az etnikai igazságosságra való törekvés volt, amely azonban a békekötés ide­jére már háttérbe szorult. Az első nap délutánján Orosz István „Az Újvilág növénykultúrájának elterje­dése Magyarországon" , illetve másnap Rácz István „Érdek és ellenérdekek az USA-ba irányuló magyarországi kivándorlásban" c. tervezett előadása közbejött akadályok miatt sajnálatos módon elmaradt. -n -r.

Next

/
Thumbnails
Contents