Századok – 1993

Beszámoló - Emlékülés Amerika felfedezésének 500. évfordulója alkalmából (-n. –r.) I/I43

BESZÁMOLÓ EMLÉKÜLÉS AMERIKA FELFEDEZÉSÉNEK 500. ÉVES ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL Az MTA Történettudományi Bizottsága és a Történettudományi Intézete, a Hadtörténelmi Intézet és a Mezőgazdasági Múzeum közös rendezésében 1992. október 16-17-én zajlott, helyileg a két múzeum termeiben az Amerika felfedezésének 500. évfordulója alkalmából rendezett tudományos emlékülés. Megnyitójában Kosáry Domokos, az MTA elnöke elmondotta, hogy a rendezvény előkészítésével a Történettudományi Bizottság szervezésében már 1988 óta foglalkoztak. Eredetileg nagyobbszabású, a Külügyminisztériummal is egyeztetett tervek készültek, de a bekövetkezett változások és az anyagi feltételek hiánya az egyszerűbb megoldást tette kívánatossá. Ebbe az irányba hatott az is, hogy a Szegedi Akadémiai Bizottság és a Magyar Latinamerikanisták Társasága már áprilisban megrendezte a maga, regionális irányultságú konferenciáját. Az Akadémia elnöke rámutatott arra, hogy akár az atlanti kapcsolatok, akár a két kultúra találkozásának jegyében, akár — mint erre Amerikában akadt példa — a fehér gyarmatosítók teljes elítélésének jelszavával emlékeznek is meg erről a nagy eseményről, nem vitatható az, hogy Kolumbusz útjával, az Újvilág felfedezésével nemcsak a reneszánsz tudományos világképe nyert igazolást, de valóban új korszak kezdődött az emberiség történetében. Az elnöklő Benda Kálmán akadémikus, az MTA Történettudományi Bizottságának elnöke ezt követően hangsúlyozta, hogy a fővárosi rendezvény részben a téma általános kérdéseivel, de többségében a magyar-amerikai kapcsolatok témakörével kíván foglalkozni. Bár a meghívón nem szerepel, az ELTE Bölcsészettudományi Kara is komolyan kiveszi részét a rendezvényből, hiszen az előadók fele onnan kerül ki. Benda Kálmán egyben kifejezte azt az óhaját, hogy kívánatos volna az előadások szövegének publikálása. Október 16-án délelőtt a Mezőgazdasági Múzeumban tartott ülés első előadója Székely György akadémikus volt. „Itália és a felfedezések" c. előadásának bevezetésében arra mutatott rá, hogy az olasz — elsősorban genovai — hajósok és kereskedők ismeretei jelentős szerepet játszottak Kolumbusz érdeklődésének felkeltésében, hogy az Indiába vezető nyugati utat keresse. Tudományosan Toscanelli firenzei orvos és földrajztudós térképére támaszkodott, amely szerint Nyugat felé hajózva el lehet jutni a Távolkeletre. Kolumbusz már 1477-ben megkísérelte vállalkozásához megnyerni a portugál király támogatását, de eredménytelenül. 1484-től már Kasztíliában próbálkozik, de tervének realizálására csak 1492-ben kapott lehetőséget. A másik olasz, aki Amerikai felfedezésével nevét összekapcsolta, a firenzei származású Amerigo Vespucci volt, aki Kolumbusz harmadik (1497-98. évi) útját támogatta, s maga