Századok – 1993
Figyelő - Tomka Béla: A bank–ipar kapcsolat Németországban 1850 és 1913 között. Viták és súlypontok az irodalomban I/I27
140 FIGYELŐ használjuk a német eredeti mellett. Egy „tiszta" Universalbankensystem elvileg kizárólag ilyen „vegyes" bankokból áll. 3 Hans E. Büschgen: Bankbetriebslehre. Wiesbaden 1989. 30. 4 Hans E. Büschgen: Universalbanken oder spezialisierte Banken als Ordnungsalternativen für das Bankgewerbe der Bundesrepublik Deutschland unter besonderer Berücksichtigung der Sammlung und Verwendung von Kapital. Köln 1970. 6. 5 Georg Solmsserv Entwicklungstendenzen und weltwirtschaftliche Aufgaben der deutschen Grossbanken. Vortrag, gehalten in Zürich am 5. Februar 1930 auf Einladung der Deutschen Handelskammer in der Schweiz. Berlin é.n. 12. 6 A szembeállításra lásd Adolf Weber: Depositenbanken und Spekulationsbanken. Ein Vergleich deutschen und englischen Bankwesens. Leipzig 1902. 7 Csak egy összefoglaló munkára utalunk: Karl Erich Вот: Geld und Banken im 19. und 20. Jahrhundert. Stuttgart 1977. 151-172. 8 Magyarul: Alexander Gerschenkron: A gazdasági elmaradottság - történelmi távlatból. Budapest 1984. 35-67. 9 Magyar kiadás: Rudolf Hilferding: A finánctóke. Budapest 1959. Lásd hozzá újabban: Hans-Ubich Wehler: Rudolf Hilferding. Theoretiker des „Finanzkapitals", in: Uő: Aus der Geschichte lernen? München 1988. 272-287.; R W. Goldsmith munkáját szintén a fontosabb elméleti előzmények között tartják számon: Raymond W. Goldsmith: Das deutsche Grosskapital in seiner neueren Entwicklung. Berlin 1928. 10 Hilferding i.m. 135. 11 Ld. pl. Hilferding i.m. 313. n Hilferding i.m. 148. 13 Hilferding i.m. 184-186. 14 Hilferding i.m. 174-175. 15 Gerschenkron i.m. 46-47. 16 Gerschenkron i.m. 46. 17 Uo. 18 Gustav Stolper. Deutsche Wirtschaft seit 1870. Tübingen 1966. 30. 19 Stolper i.m. 32. 20 Knut Borchardv Germany 1700-1914. in: The Fontana Economic History of Europe. Vol. 4. Part. 1. London-Glasgow 1973. 149. 21 Hans-Ulrich Wehler.Das deutsche Kaiserreich 1871-1918. Göttingen 1980. 2Г 22 Rosa Luxemburg igen elítélően nyilatkozott a mű azon részéről, melyet nen tartott Mara-plágiumnak. 23 Az előbbiekre példa: „Az ipari és a banktőke szoros összefonódása Németo rszágban — messze attól, hogy mint finánctőke, a kapitalizmus egy minőségileg új szakaszát vetesse be — sokkal inkább a kapitalista termelési mód térhódításának egészen történeti-specifikus, nemzeti és nemzetközi körülményeinek következménye volt." Willfried Spohrv Weltmarktkonkurenz und Industrialisierung Deutschlands 1870-1914. Berlin 1977. 279.; az utóbbiakra lásd: Kurt Gossweiler: Die Rolle der Grossbanken im Imperialismus. in: Uó: Aufsätze zum Faschismus. Berlin 1986. 199-229. 24 Richard H. Tilly: German Banking, 1850-1914. Development Assistance for the Strong. Journal of European Economic History. Vol. 15. 1986. No 1. 118. 25 Richard H. Tilly: Financial Institutions and Industrialization in the Rhineland, 1815-1870. Madison-London 1966. 63. s a köv. 26 Tilly: Financial Institutions i.m. 11. 27 Ld.: Rondo Cameron: Die Gründung der Darmstadter Bank, in: Tradition 1957. 104-131. 28 Peter Hertner: Das Vorbild deutscher Universalbanken bei der Gründung und Entwicklung italienischer Geschäftsbanken neuen Typs 1894-1914. in: Friedrich-Wilhelm Henning (Hg.): Entwicklung und Aufgaben von Versicherungen und Banken in der Industrialisierung. Berlin 1980. 198-201. 29 ТШу: Financial Institutions i.m. 114. 30 ТШу: German Banking i.m. 121. 31 Barrett Whale: Joint Stock Banking in Germany. New York 1968. 41. 32 Richard H. Tilly: Banking Institutions in Historical and Comparative Perspective: Germany, Great Britain and the United States in the Nineteenth and Early Twentieth Century. Journal of Institutional and Theoretical Economics. Vol. 145. 1989. 196.
