Századok – 1993
Közlemények - Kövér György: A bankkérdés: két–bankrendszer vagy binacionális bank I/89
126 KÖVÉR GYÖRGY 119 Pressburger. Noteninstitut i. m. I. /3. 1390-1391. 120 uo. i. m. П. /1. 11-12. Albert von Rothschild báró például kijelentette:„a bankstatútum valóban nem felel meg egy nagy állam bankideáljának, azonban arról van szó, hogy az adott rosszból a kisebbet válasszák és azt gondolja, hogy az igazgatóságnak azt kellene tanácsolni, nehogy az első pontra vonatkozó válaszból casus bellit kreáljon." 121 Pressburger. Noteninstitut i. m. II. /1. 14 ill. Zachar: i. m. 220. A végső formula azonban nem ez, hanem a kiegyezési törvényekből már ismert „ Magyarországot jogilag nem terheli," de „... — ezúttal — a függőben levő pénzügyi és gazdasági kérdések törvényes rendezése további késedelmet ne szenvedjen" - lett. Igen elmésen a két megoldatlan kérdést kapcsolták össze, így Magyarország mégis hozzájárult a törlesztéshez, mégpedig a Banktól kapott nyereségrészesedését fordította erre a célra. A 80 milliós bankadósság ügyét a magyar képviselőház általánosságban csak 1878. jún. 17-22 között tárgyalta. Képviselőházi Napló XVin. k. A törvény végleges szövegét ld. Magyar Törvénytár 1878: XXVI. tc. 122 Gratr i. m. I. k. 162-163. Az újrakezdődő tárgyalások idejére az ellenzék „gazdasági provizóriumot" kívánt bevezetni. 123 Pressburger. Noteninstitut i. m. II. /1. 15-18. 124 Archiv ONB Protokoll No 4124 A bécsi és pesti kereskedő-rokonsággal egyaránt rendelkező bankigazgató Gustav Figdor egyenesen attól óvott, hogy nehogy „egy beteg, életképtelen gyermek világra hozásánál" bábáskodjanak. 125 Ld. Magyar Törvénytár 1878 XXV. tc. A törvény alapján az alakuló bank felépítését részletesen ismertette Jirkovslcy: Osztrák-Magyar Monarchia i. m. 1944. 163-167. 126E. März-K. Socher. Währung und Banken in Cisleithanien Die Habsburgermonarchie 1848-1918 Bd. 1. Wien, 1973. 338-339. 127 Politikai Magyarország III. к. Magyarország politikai élete Bp. 1913. 99-103.
