Századok – 1993

Közlemények - Kövér György: A bankkérdés: két–bankrendszer vagy binacionális bank I/89

BANKKÉRDÉS A KIEGYEZÉS UTÁN 121 64. (most 70. , majd az eredeti javaslatból kimaradt 16. és 19. pont miatt újraszámozva a végleges törvényben 68.J) lezárta a törvényszerkezetet, amikor kimondta: „amennyiben a fenebbi 58-67.§-okban elsorolt tárgyak fölött az egyezkedés nem sikerülne: az ország önálló törvényes intézkedési jogát magának fentartja s minden jogai e részben is sértetlenek maradnak." 20

uo. 173. 21

Lónyay. i. m. 1875. 175-176. „A magyar országos PM addig, míg az országggyűlési bizottság munkálatának (értsd: 67-es bizottság - K. Gy.) értelmében a nemzeti bankkal szerződésileg megállapítandó intézkedések nem rendeztettek, sem közigazgatási, sem törvényhozási úton nem fogja megháborítani a nemzeti banknak most fennálló jogviszonyait Ellenben a birodalmi PM addig is előfordulható és különösen a pénzjegykibocsátásra vonatkozó kérdésekben egyetértő eljárás eszközlése végett a magyar országos pénzügyminisztériummal érintkezni fog." Lónyay ugyanitt leírja, hogy 1866 szeptemberi álláspontjának felidézésével miként vette rá Becke-t a 18. pont ONB-nek megfelelőbb szövegezésének megváltoztatására. i. m. 174. Neuwirth a fenti pontot „zweideutigen, die Hauptfrage umgehenden und den Rechtsbestand der Nationalbank geradezu in Frage stellenden Abmachung"-ként jellemzte. Bankacte und Bankstreit in Österreich-Ungarn 1862-1873. Leipzig, 1873. 135. A Neuwirth könyvét ismertető és bíráló Hegedűs Sándor viszont a 18. pontot így értékelte: „minthogy a kiegyezési bizottság ezt (mármint a bankügybeni állásfoglalást - K. Gy.) elmellőzte, az ígéret is tárgynélkülivé lőn." Tíz év az Osztrák Bank történetéből (1862-1873) Pest. 1874. 27. Lónyay szerint viszont mindössze arról van szó, hogy a 67-es bizottság munkálata márciusban még nem emelkedett törvényerőre, viszont szó volt benne pénzérték és a pénzláb megállapításáról, i. m. 175*. 22

S. Pressburger. Das Österreichische Noteninstitut ÖNB. I. Teil/2. Band. 889. Buda, 1867. április 7. Lónyay egyébként a Földhitelintézetnek nemcsak alapító tagja volt, hanem egy időben elnöke is. 23

Archiv ONB Protokoll No 2980 1867 ápr. 11. 24

Andrássy már korábban levélben így reagált: „Gondold meg jól és vigyázz, nehogy az inicziatívát egyenesen a magyar kormánynak tulajdonítsák. A deputáczió maga is rá fog jönni, ha majd a számok világosan beszélnek" Ischl, 1867 júl. 24. id. Lónyay. i. m. 1875. 196. Deáknál tett látogatására ld. Lónyay N. MOL. 37 154. Vöslau, 1867 szeptember 3. (idézi Kónyi: 1898. V. k. 202-204. ) Jellemző, ahogy a PM félhivatalos referálását az állandó vendégeskedés hátráltatta. „Ez volt a társaság, mely délutántól naplementig a ház előtt ült és conversált; az öreg úr szórta az adomákat. Mialatt a gazdag uzsonnát hozták, én az öregúrral beszélgettem a fontos tárgyakról. Alig mentek el a vendégek, tálalták a copiosus vacsorát. Deák elé egy rakás ételt tettek, s ő majd az egyik tálból, majd a másikból evegetett jó étvággyal. Kinézése igen jó, egészsége hasonló." 25

Halász /.: Egy letűnt nemzedék Bp. 1911. 412-413. ill. Kónyi: i. m. V. k. 1898. 229. Puszta-Szt-László, 1867, szept. 13. ,Előre látom, hogy levelemre azt mondod, hogy ez a te kérdésedre nem foglal magában határozott feleletet. Ez talán igaz, de oka egyedül az, hogy nem vagyok annyira szakavatott hogy ily fontos, ily nehéz kérdést azonnal egyszerre, hosszasabb tanulmányozás nélkül, tisztán megértve, arra határozott véleményt mondhassak. Te magad ismered az ügyet legjobban, s ott van Csengery, ki szintén sok előismerettel bír, ott vannak többen, kiknek szava megnyugtatóbb lehet mint az én rögtön kimondott véleményem. Megcsalnálak, ha komoly arczczal, komoly véleményt mondanék, melyre nézve még magam sem volnék tisztában." 26

Hegedűs S.: i. m. 1874. 37. 27

A közös érdekű viszonyokról szóló XII. tc. értelmében országos határozat alapján kiküldött országos küldöttség 1867 évi augusztus és szeptember hóban tartott ülésének jegyzőkönyve és annak mellékletei Pest, 1867. 28. (Közli Kónyi is: i. m. V. k. 1898. 233-235. ) 28

Dr. Brestel PM. 1870. március 7-i levelét Magyarországon hivatalosan közzétették Lucám főtitkár meghallgatásának 18. sz. mellékleteként. A jegybank ügyében 1869. évben kiküldött országos bizottság 1870. és 1871. évi naplója és irományai. Utánnyomás. Bp. 1908. Meg kell jegyeznünk, hogy az egyezséget kötő Becke, hajdani osztrák, majd birodalmi közös PM 1870. január 15-én elhunyt, így a levél halála után kelt. Ld. Juhász L.: Lónyay Menyhért közös pénzügyminisztersége 1870-71. Századok 1941/9-10. 366. A közzétételben így szerepet játszhatott, hogy Bécsben már aggodalmat keltett Lónyay közös pénzügyminiszteri kinevezésének híre. 29

Neuwirth: i. m. 1873. 319. 1872. jún. 17. (Lónyay ekkor már nem közös PM, hanem magyar miniszterelnök volt. ) A 10. pont így hangzott:„Mindaddig, míg a birodalom mindkét felerésze kölcsönös egyetértésben az osztrák birodalom bankjegy-ügyében új, törvényes határozatokat nem hozand, kötelezi magát a m. kir. ministerium, hogy Magyarországon jegybankot állítani nem enged, és az ONB bankjegyeinek kényszerforgalmát azonkép, mint az államjegyekét valamint azoknak minden közpénztárnál leendő