Századok – 1993

Közlemények - Kövér György: A bankkérdés: két–bankrendszer vagy binacionális bank I/89

120 KÖVÉR GYÖRGY 7 Lónyay politikai naplója. Eredeti lelőhelye: University of London Library. A Kónyi hagyatékkal külföldre került irategyüttesre Péter László professzor volt szíves figyelmemet felhívni. A naplót mikrofilmen Dénes Iván Zoltán hozta haza és a feltárási jog lejártáig az б engedélyével használhattam, amiért ezúton is köszönetet mondok. MOL 37 153 Box. 1.1866. aug. 21. A bankügyben folytatott 1866 augusztusi tárgyalások fontosságára és Lónyay álláspontjára (Kónyi alapján) már Juhász Lajos is utalt: Az 1869-i „pénzválság" és a bankkérdés Századok 1939. 65. sköv. 8 MOL 37 153 Box. 1. 1866 aug. 25. Lónyay. A bankügy i. m. 1875 169-170 fordításában némileg megkeményíti akkori álláspontját („ könnte nur insoweit stattfinden" = „csak annyiban lenne létesítendő"), a német eredeti ugyanis nélkülözi az imperativ mozzanatot. A folytatás viszont egyértelmű: „Kívánatosnak látszik kétségkívül, hogy bizonyos vezéreszmék állapíttassanak meg a két törvényhozás részéről а jegybankok engedélyezésénél, mi a 63-ik alinéa szerint lenne eszközlendő. A magyar törvényhozás jogáról: bankokat és hitelintézeteket engedélyezni, alig mondhatna le".(Kiemelés - К Gy.) 9 MOL 37 154. Az 1867. júl.-aug. jegyzetek közé keveredett német szöveg láthatóan az aug. 25-i vázlat átalakított változata. Ebben az elvi megállapodások már „nöthig sind", a jobban megfelelő jegybankrendszer pedig „ermöglicht". Közli Kónyi: i. m. IV. k. 1903. 49. 10

Lónyay naplók MOL 37 153 1866 aug. 20. 11

vö. Somogyi: i. m. 1976. 176. ill. Galdntai J. : A Habsburg Monarchia alkonya. Osztrák-magyar dualizmus 1867-1918. Bp. 1985. 71-73. u Magyar Törvénytár(Corpus Juris Hungarici) 1836-1868. Bp. 1896. 1867. évi. XII. törvényczikk. 343. ,A kereskedelemmel szoros kapcsolatban áll a pénzrendszernek (Münzwesen) és általános pénzlábnak megállapítása is. Nemcsak kívánatos tehát, hanem mindenik fél érdekében szükséges is, hogy mind a pénzrendszer, mind a pénzláb a kötendő vámszövetséghez tartozandó országokban egyenlő legyen. Ugyanezért a vám- és kereskedelmi szövetség megkötése alkalmával a pénzrendszer és pénzláb fölött is szükséges leend, az 59.§ és 61.5 értelmében, egyezkedés útján intézkedni. Ha pedig az így megállapított intézkedések megváltoztatása vagy új pénzrendszemek és pénzlábnak megállapítása utóbb szükségesnek vagy célszerűnek mutatkoznék, ez a két ministerium kölcsönös egyetértésével s a két országgyűlés helybenhagyásával fog történni. Magában értetődik, hogy a pénzverésre és kibocsátásra nézve a magyar király fejedelmi jogai teljes épségökben fennmaradnak." Az utolsó mondat eredeti, hivatalos német fordításába súlyos értelemzavaró tévedés került: ,.Prägung und Emission von Goldmünzen" ld. íolger. i. m. 244. Garamvölgyi legújabb közlésében egy „javított" forma található: „Geldmünzen" alakjában. Id. Quellen zur Genesis des Ungarischen Ausgleichsgesetzes von 1867 Der »österreichisch-ungarische Ausgleich« von 1867 München, 1979. 211. 13

uo. 341. Deák közjogi felfogására ld. Hanák P.: Deák és a kiegyezés közjogi megalapozása (A Pragmatica Sanctio újraértelmezése) in. Tanulmányok Deák Ferencről Zalai Gyűjtemény 5. Zalaegerszeg 1976. 305-335. 14

Kövér Gy.: Gazdasági kiegyezés címszó a „Magyarország históriája a 20. században" kötet számára. Bp. 1985. (kézirat). Galántai kétségbe vonja azt az állítást, miszerint „a két tárgyalási folyamat párhuzamba állításával a kvóta megállapításánál biztosított uralkodói döntési jog erre a tárgykörre is átsugárzott", i. m. 1985. 126. Mint látni fogjuk a 66.§ -nál bizonyos mértékig más a szabályozás, mint a többi közös érdekű ügy esetében. 15

Az adott ellentétet Galántai egyenesen úgy értelmezi, hogy a „formai egyenlőség" ellenére a „tényleges gazdasági problémák" miatt „a dualista elv valójában sérelmet szenvedett", i. m. 1985. 134. 16

MOL Lónyay N. 37 154 1867 jan. 9. „átvétetik a kormány-javaslat 9. pontja". „A pénzveretés és kibocsátására nézve fennálló magyar királyi fejedelmi jogoknak épségben tartása mellett új pénzrendszer és pénzláb megállapítása vagy a létezőnek rendelkezésére vonatkozó intézkedések" a „fönnálló érdekközösségnél fogva" szerepeltek a „közös tárgyalás és intézkedés alá tartozó" ügyek között Lónyay hagyatékából az egész ellentervet közli Kónyi: i. m. IV. k. 162-169. Ott arról volt szó, hogy a delegációk, az országgyűlés tárgyalásai után mind a közös ügyekben, mind a közös érdekű ügyekben megegyezés híján az uralkodónak legyen döntési joga. (15.8) A módosításokra ld. Somogyi: i. m. 1976. 174-175; Galdnlai: i. m. 1985. 74-75. 17

Lónyay N. 1867 jan. 26. (id. Kónyi: IV. k. 208-209) 18

uo. 1867. jan. 28. (id. Kónyi: IV. k. 209) ld. még Zolger. i. m. 228-232 ill. vö. Sarlós В.: Deák és a kiegyezés Bp. 1987. 172. az átszövegezés „jogilag tiszta és világos tartalmát" illető megjegyzésével. 19

A közös viszonyok rendezésére vonatkozó okmánytár Pest. 1867. febr. 4. 151. Tisza nem vette(?) észre a közös ügyeket is tagadó nézőpontjából következően, azt a megkülönböztetést amelyet Deák a közös és közös érdekű ügyek elválasztása révén vitt az „alkudozások" menetébe. Az ezek utánra tett régi