Századok – 1993
Közlemények - Kövér György: A bankkérdés: két–bankrendszer vagy binacionális bank I/89
BANKKÉRDÉS A KIEGYEZÉS UTÁN 119 zésre, a kormányok által benyújtott váltókról a főtanácsban 2/3-os többség döntsön stb. A bizottság előterjesztését a felsőház máj. 18, 20-án fogadta el.12 3 Az utolsó simításokat a magyar képviselőház június 13 és 17, az osztrák 1878 június 17 és 21 között végezte el a törvényeken. A jún. 24-én tartott együttes igazgatósági és választmányi ülésen ugyan még egy éles vita zajlott le,12 4 de ezt a szöveget hagyta jóvá végül az ONB utolsó közgyűlése 26-án, majd sor kerülhetett a törvények és megállapodások királyi szentesítésére is jún. 26 és júl. 1 között.12 5 Nem maradt más hátra, mint a többéves harcban kialakított törvényes keretek között létrehozni az Osztrák-Magyar Bankot, a dualista Monarchia binacionális bankját. Erre az 1878. szeptember 30-i alakuló közgyűlés volt hivatott. Az igen nehéz szüléssel világra segítetett dualista jegybank — a pesszimista jóslatok ellenére — életképes intézménynek bizonyult. A magyar kormányzat szempontjából az elhúzódó kiegyezési tárgyalások egyetlen számottevő eredményét épp a bankdualizálás adott formája jelentette. A két kormány befolyása — a 7 % feletti tiszta nyereségből való állami részesedés, ill. az alkormányzók kinevezési jogán keresztül — végül is nagyobb lett, mint amit a Plener-féle bankakta annak idején az ONB-nek biztosított.126 Valutastabilizáció híján a szabadalom lejártakor, 1887-ben a meghosszabbítás nem hozott említésre érdemes vitákat (1887: XXVI. tc. ). Az autonómia újabb korlátozására csak az 1899-es kiegyezéskor került sor (1899: XXXVII. tc). Ez azonban már az aranykoronára való áttéréssel és a két kormány közötti „elvi paritás" helyett a „tulajdonképpeni paritás" megteremtésével függött össze.12 7 JEGYZETEK 1 A magyarországi kortárs irodalomban a bankszabadság álláspontját legmarkánsabban Horn Ede képviselte: Bankszabadság. Különös tekintettel a magyar bankmozgalomra Pest. 1870. 315.„Gyakorlatilag a szabad és több bankok rendszere sokkal több előnyt nyújt, és sokkal kevesebb kárt okoz, mint a szabadalmazási és egyedárusági rendszer." A bankszabadságról folytatott vitákat az egybankrendszer híveként foglalta össze Beöthy L: A bankügy elmélete. Különös tekintettel a jegybankkérdésre és hazai viszonyainkra Bp. 1875. 397.,Azon előnyök, melyek a sokbankrendszernek vagy bankszabadságnak tulajdoníttatnak, illuzórikusak, mert nem létezik olyan közgazdaságilag kívánatos művelet, melyre egy kiváltságos bank is képes ne lenne, ha szabad bankok képesek reá." 2 Desewffy E.: Über die schwebenden österreichischen Finanzfragen Pest, Wien und Leipzig, 1856. 112. Hogy a mintául szolgáló angol bankrendszerben a Bank of England és a „country bankok" összeköttetés párhuzamba vonása némi csúsztatással volt csak lehetséges, azt talán ennyi idő elteltével nem érdemes különösebben bizonygatni. 3 Vargha Gy.: Magyarország pénzintézetei Visszapillantás hitelviszonyaink fejlődésére és a hazai pénzintézetek négy évtized alatti működésére Bp. 1885. 59. és Pólya J: A PMKB keletkezésének és ötven éves fennállásának története Bp. 1892. 174. Utóbbi részletesen ismerteti a pesti kamarával együtt készített tervezetet is. 4 Pólya: i. m. 1892. 177. 5 Lónyay M. . Közügyeinkről II. A bankügy Bp. 1875. 178. 6 A kérdésről alapvető Kónyi M.\ Deák Ferencz beszédei 2. kiad. IV. k. Bp. 1903. 17-58. A törvényszöveg születésének mindmáig legjobb feldolgozása I. Éolger. Der staatsrechtliche Ausgleich zwischen Österreich und Ungarn Leipzig, 1911. Újabban az osztrák politika szempontjából világította meg a tárgyalásokat Somogyi É.: A birodalmi centralizációtól a dualizmusig. Az osztrák-német liberálisok útja a kiegyzéshez Bp. 1976. 125-129.
