Századok – 1992

Közlemények - Katz Jacob: Chátám Szófér életrajzához I/80

CHÁTÁM SZÓFÉR ÉLETRAJZÁHOZ 91 adott, senki sincs ebből kirekesztve. Aki azonban csak a Tórát teszi magáévá, az igazán még a Törát sem birtokolja, mivel cselekedetei generációról generációra öröklődő külsőségekké és megszokásokká válnak. Ezért, aki a Teremtő kegyelmére törekszik, minden tettében felismerhető mindabban, amit a mennyek kedvéért gyakorol, és mindabban, amit szívében elvállal. Ebben viszont nincs két olyan ember, aki ezt hasonlóan tenné, hiszen nincs két olyan személy, aki egyformán szeretné az Istent. Ezért nevezik Izraelt az „etiópok gyermekeinek", ami annyit tesz, hogy kívülről mindnyájan különbözünk, ám lényegben mindenki Izráelben egyesül.10

3 A lényeg tehát az, hogy minden embernek, a tradíciók és az előírások megtartása mellett, a maga módján kell kifejezést adnia tudatos vallásosságának. Chátám Szófér az általa meghatározott mindkét aspektus alapján eleget tett a felállított elveknek. A vallási élet azon (nem csekély számú) pontjain, amelyeket a zsidó jog nem szabályozott véglegesen, elhagyva mások tanításait és példáját, saját ítéletei és meggondolásai szerint cselekedett. Tanítványai egy könyvben közreadták a „Chátám Szófér szokásai"- nak teljes gyűjteményét, melyben kimerítően ismertetik hétköznapi és ünnepi napirendjét, kezdve az istentisztelettel, befejezve az étkezési szokásainak ismertetésével.10

4

Nem mindig tisztázhatók egy-egy szokásának10

5

indítékai, de biztos, hogy ezeknek a hátterében is vallásos és a törvényekre vonatkozó meggondolások álltak, azaz ezek a szokások is abba a kategóriába tartoztak, melyeket „a mennyek kedvéért gyakorolunk". Eredetisége, mellyel ezen szokásokat megteremtette, megóvta Chátám Szófért attól, hogy cselekedetei megszokásokká váljanak, s igen fontos volt számára, hogy az egyén vallásossága tudatos legyen. Alapvetőnek tartotta, hogy átélt szándékok álljanak a vallásos tettek mögött106

. Ha figyelembe vesszük, hogy Chátám Szófér milyen szigorú önkontrollt valósított meg, akkor nem nehéz elképzelni, hogy a tudatos vallásosságnak milyen különleges szintjét sikerült elérnie. A tudatos vallásosságról való elképzelése — ennek tiszta jelentésében — azonban nem gyökerezett a Kabbalában.10

7

Vitathatatlan tény, hogy Chátám Szófér meglehetős alapossággal ismerte a misztikus tudományokat.10

8

Bár nem is egyszer bizonygatta a Kabbalában jártasnak tartott ismerőseinek, hogy nem foglalkozik kabbalista gyakorlattal10

9

, de gyakran arra is utalt, hogy mennyire foglalkoztatja a titkos Tóra11

0

. Mindebből ugyan nem lehet arra következtetni, hogy bármilyen kabbalisztikus gyakorlatot folytatott volna, az viszont bizonyos, hogy elvben elfogadta a Kabbala tételeit, s úgy vélte, hogy az egy lehetséges, sőt szükséges eszköz a vallásos parancsolatok rejtett értelmének megértéséhez. Ha nem is tanította, hogy egy speciális szándéknak (kavanah) kell jelen lennie a parancsolatok teljesítésekor — amint ezt a kabbalisztikus teória állítja —, de mindenesetre elfogadta a parancsok teljesítése és ezek rejtett dimenziói közti kapcsolat tényét, ami a kabbalista doktrína alapszabályának számít.111 Chátám Szófér vonzalma a miszticizmushoz természetesen nem csupán teoretikus jellegű érdeklődés volt. Jellemző rá az olyan tapasztalatok és élmények iránti nyitottság, melyek eredete meghaladta a mindennapi tapasztalatokat és racionális számításokat. О maga és közvetlen környezete egyaránt beszámoltak alkalmankénti álmairól és látomásairól112

, melyeket komolyan vett és igen fontosnak tartott. Még