Századok – 1992
Közlemények - Katz Jacob: Chátám Szófér életrajzához I/80
90 JACOB KATZ vetlenül kapcsolatos fő tételek tisztázására szorítkozott. Elvárásai közé tartozott az is, hogy a döntéseknek függetleneknek kell lenniük, és sohasem próbált kibújni döntéseinek felelőssége alól. Ezen tulajdonsága később nagy tekintélyt szerzett a számára a rabbinikus világban, sőt az is bizonyos, hogy a helyi lakosság, ha homályosan is, de érzékelte kiváló képességeit. Azonban a nagy tudás és a zsidó törvényekkel összhangban álló megfelelő ítélőképesség abban az időben nem számított oly ritka tulajdonságnak, mely bárkinek is kivételes dicsőséget biztosított volna. Kiemelkedő tudása mellett Szófér Mózes rabbinak azonban volt még egy vonása, amely egyszerű, ám igen jelentős tettekben nyüvánult meg. Ezt példázza, hogy miután elvben elfogadta a nagymartom rabbiságot, egy másik meghívást is kapott, a jóval nagyobb jelentőségű prossnitzi hitközségtől. A prossnitziakhoz írt levelében magyarázattal szolgál arra, hogy miért nem változtathatja meg a döntését, és miért nem megy inkább őhozzájuk: mái megküldtem válaszomat a nagymartom szent gyülekezetnek, melyben azt írtam, hogy megyek hozzájuk. Isten mentsen, hogy becsapjam őket; ezért nem fogom a bocsánatukat kérni és kifogásokat keresni, ahogy ez sokszor történik az ilyen esetekben. Ha én most meggondolnám magam, nem mondanák-e zavarodottságukban a nagymartoniak, hogy "Minden ember álnok, és ez a Mózes nevű ember, akit rabbinak hívtunk, pedig csaló". És lenne kiábrándultság, harag és ég óvjon Isten szent nevének gyalázása. Egy olyan helyen pedig, ahol Isten nevét gyalázzák, ott a rabbi tiszteletre nem számíthat." Ezek a sorok azokra a tradicionális értékekre utalnak, melyeknek értelmében az adott szó kötelez. Chátám Szófér tudatában volt annak, hogy kibújhatna a kötelesség alól, ám 6 mégis inkább a szigorúbb, etikai parancsnak tett eleget. Egy más esetben azonban Chátám Szófér mégis visszavonta a szavát, noha ekkor sem a saját érdekeit tartotta szem előtt. Négy évnyi nagymartom szolgálat után a légkör egyre fojtogatóbbá vált Szófér és tanítványai számára, ezért úgy döntött, hogy elfogadja a felajánlott vágújhelyi rabbiságot.10 0 Éppen a búcsúbeszédét tartotta10 1 , amikor tűz ütött ki a városban, s leégett a zsidónegyed. Lelkiismerete nem engedte, hogy elhagyja a bajbajutott hitközséget. A vágújhelyieket arra kérte, hogy mentsék fel Ígérete alól, és Nagymartonban maradt. Aktívan részt vett a helyreállítási munkákban, részben külső forrásokból adományokat gyűjtött, részben pedig segített rendet teremteni a katasztrófa okozta káoszban.102 Minden forrás arról tanúskodik, hogy Chátám Szófér az ínség óráiban milyen különlegesen volt képes összekötni a gyakorlati és a spirituális segítséget. V. A nagymartom rabbi nagy tudása, példaadó becsületessége és gyakorlati tehetsége bizonyos mértékig magyarázza azt a benyomást, amelyet a környék hitközségeire gyakorolt. Azonban hogy meg tudjuk magyarázni a tanítványaira és követőire tett hatásának mélységét, meg kell értenünk vallásos személyiségét. Mesteréhez, Nathan Adler rabbihoz hasonlóan, ő is túllépett a vallási előírások rutinszerű betartásán, kialakítva a vallási szabályok személyes felfogását: ahogy mondani szoktam volt, mindaz a teljes halakha, amit a Sulhan Áruk tartalmaz, Izrael minden tagjának egyaránt
