Századok – 1992
Közlemények - Katz Jacob: Chátám Szófér életrajzához I/80
82 JACOB KATZ tait a híres frankfurti hitközséggel, leveleit pedig mindvégig úgy irta alá, hogy „az alázatos Mózes, egy Szófér, Frankfurtból"14 . Bizonyos halakhikus fenntartásokkal még a különleges frankfurti emléknapot, a hitközség 1614-es megmentésére emlékező Purim Vincet-et (Adar hó 20) is megtartotta.1 5 Mindaz, amit ifjúkorában látott és hallott, később ismét felbukkan írásaiban; a jogi rendelkezésekről, a szokásokról a vallásra és a vallástörvényre vonatkozó határozatokról szóló szövegeiben. Az utalások többsége azonban nem a sajátos frankfurti szokásokra, hanem sokkal inkább a mestereitől látott és elsajátított dolgokra és tradíciókra vonatkoznak. Több frankfurti és mainzi tanítójáról is, mint tudósokról emlékezett meg (1776-77 között tanult ezekben a városokban)1 6 . Fiatal évei nevelőit mint „tanítómestereimet" vagy mint „ifjúságom vezetőit" emlegette1 7 . Pinchas Horowitz (1730-1805) és Nathan Adler (1741-1800) volt az a két kiváló rabbi, akiktől ismeretei többsége származott18 . Közismert tény, hogy Chátám Szófér mekkora tisztelettel emlegette e két tudóst, de hogy milyen kapcsolatban is állt velük, az még nem teljesen feltárt. Pinchas Horowitz rabbi Lengyelországban született és 1771-ben lett Frankfurt város rabbija19 . A hasszid tradíció szerint a mozgalom egyik korai vezetőjének, az 1772-ben meghalt meseritzi Dov Baer rabbinak, a „Maggidnak"2 0 volt „régi tanítványa", ám tényleges bizonyíték csupán arról van, hogy a rabbi egy ízben felkereste a Maggidot. Bátyjával, Smelke rabbival (1726-1778) együtt indultak erre az útra; ezen utazásuk egyben nyugatra való költözésükkel is egybeesett - Smelke Nikolsburgba, Pinchas Frankfurtba költözött.2 1 Teljesen bizonytalanok vagyunk, hogy ez a látogatás müyen benyomásokat keltett. Chátám Szófér tanúsága szerint Pinchas rabbi magánemberként, a nyilvánosságtól távol, a hasszid közösségek által használt Isaac Luria (1534-1572) féle imakönyvből imádkozott22 , ám ebből még nem következtethetünk arra, hogy Pinchas rabbi a hasszidizmus eme nagy mesterének tanítványa és követője lett volna. Valóban, írásaiban sem a nagy hasszid tanítók neveit, sem tanításaiknak nyomait nem lehet felfedezni. Homiletikai interpretációinak stílusa megegyezik a pre-hasszidikus sémával. Gondolati rendszerének központi értéke a Tórának eredeti jelentésében való tanulmányozása. „Az Élő Isten igéje" iránti szellemi elkötelezettség az, aminek révén a devekut, vagyis az Istenhez való ragaszkodás elérhető, és elérendő minden egyes ember számára2 3 . Ha Pinchas Horowitz rabbinak valamiféle titkos kapcsolatai voltak a hasszidizmussal, akkor ez teljesen elkerülte kiváló tanítványának, Chátám Szóférnek a figyelmét. Valóban, Chátám Szófér ezidőben még lényegében semmit sem tudott a hasszidizmusról, csak életének egy későbbi szakaszában, pozsonyi rabbisága idején került kapcsolatba számos kiváló magyarországi és galíciai hasszid mesterrel. Ám később is inkább hűvösen, sőt, szinte kritikusan vélekedett a hasszidizmusról, nagymartom tartózkodása idején pedig a hasszidizmussal szembeni nemtetszésének hangot is adott24 . A Nathan Adler rabbi halála után mondott dicsőítő beszédében így ír a másik mesteréről: „Adler rabbi megvalósította a hasszidizmus lényegét: a kegyességet és az önmegtartóztatást, de — tette hozzá — Isten ments, hogy mindezt oly módon tegye, mint napjaink hasszidjai"25 . Chátám Szófér rendkívüli talmudi ismereteiért és halakhikus tekintélyéért csodálta Pinchasz Horowitz rabbit. ,A diaszpóra minden fiának mestere"26 nevet adta