Századok – 1992

Krónika - VÁRADI STERNBERG JÁNOS BÚCSÚZTATÁSA 692

KRÓNIKA VÁRADI STERNBERG JÁNOS BÚCSÚZTATÁSA* A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottsága és Történettudományi Intézete, a Magyar Történelmi társulat, a Magyar Történészek Világszövetsége nevében búcsúzom Váradi Sternberg Jánostól, a történelem tudományok doktorától, az Ungvári Állami Egyetem nyugalmazott professzorától, az ungvári Hungarológiai Intézet tudományos tanácsadójától, a Magyar Tudományos Akadémia Petőfi Bizottságának tagjától, a neves történésztől, a kárpátaljai magyar tudományos élet fáradhatatlan szervezőjétől. Váradi Sternberg János a Trianonban Romániához került Nagyváradon született 1924-ben, zsidó kereskedő családban. Váradon kezdte meg iskoláit, de itt befejezni már nem tudta őket. Szülővárosa a második bécsi döntéssel visszakerült Magyarországhoz és a hamarosan beköszöntő zsidótörvények, a munkaszolgálat elől szovjet Moldáviába menekült. Innen az Uraiba került, ahol évekig traktorosként dolgozott, miközben idehaza szüleit Auschwitzba hurcolták, ott is pusztultak el. Gimnáziumi tanulmányait nagy erőfeszítéssel még Moldáviában befejezte, majd a kisinyovi főiskolán tanítói oklevelet szerzett. A háború után sikerült bejutnia a leningrádi egyetemre, ahol 1949-ben történelemszakon tanári diplomát kapott. Saját kérésére Ungvárra került, az akkor induló állami egyetemre, asszisztensként. 1956-ban már mint egyetemi docens megszerezte a szovjet kandidátusi, 1974-ben a tudományok doktora fokozatot, s kinevezték az újkori történelem professzorává. 1989-ben, 65 éves korában, az egyetemen nyugdíjba küldték, de bevonták az akkor szerveződő ungvári Hungarológiai Intézetbe tudományos tanácsadónak. Másfél év után azonban itt is nyugdíjazták. Tudományos munkássága Ungvárott indult és bontakozott ki. Érdeklődésének középpontjába kezdettől fogva az orosz-magyar, illetve az ukrán-magyar művelődési kapcsolatok álltak. Erre a témára átnézte a Szovjetunió nagy könyvtárait, a kézirattári gyűjteményeket, a fontosabb levéltári állagokat, Moldvában, Leningrádban, és Kievben. Magyar kutató őelőtte csak esetlegesen kutatott ebben a tárgyban. Átolvasta a régi orosz hírlapokat, kijegyzetelte, hogy mit írtak, hogyan vélekedtek az elmúlt századokban a magyarokról, nyomába szegődött a 18. századi Magyarországon tanuló kievi diákoknak, az idelátogató orosz gazdasági szakembereknek, akik többek közt a tokaji szőlőkultúrát meghonosították Oroszországban. Napfényre hozta magyar és orosz írók baráti kapcsolatait tanúsító levelezését, a magyar politikai és tudományos megmozdulások visszhangját a cári Oroszországban, feltárta az írókat és tudósokat tömörítő pest-budai Orosz Kör tagjainak az orosz kultúra iránti érdek•Elhangzott 1992. február 26-án, Váradi Sternberg János budapesti búcsúztatásán.