Századok – 1992

Közlemények - Kosztolnyik Zoltán: III. András és a pápai udvar V–VI/646

650 kosztolnyik zoltán római szentszék számára fontos volt az új nápolyi uralkodóházzal fenntartandó kap­csolat, így nem volt hajlandó elfogadni „velencei," azaz árpádházi III. András trón­igényét, akinek pedig atyja, az 1271-ben elhunyt István herceg IV. Béla féltestvére volt, az 1235-ben meghalt II. András király harmadik házasságából származott késón született fia.52 A szentszék politikai s diplomáciai sakkhúzásait az a körülmény sem segítette, hogy III. András elsó feleségének, a lengyel Fenenának halála után53 a korábbi rivális trónkövetelő Albert herceg, most már német császár leányával, Ág­nessel kötött házasságot.5 4 Az Ágnes hercegnővel kötött házasság hátteréhez hozzátartozik III. András osztrák hadjárata. Albert herceg, hogy Bécs elnyúló ostromát megrövidítse, a hain­burgi békében lemondott a magyar trónról, visszaadta az általa korábban elfoglalt magyar területet, s csupán azt kérte, hogy magyar részről bontsák le a határszéli erődítéseket.55 Azonban ezen békekötés nem tetszett a kőszegi Henrik családnak, III. András korábbi támogatójának, miért is a család a nápolyi Mária pártjára állt: koronát s zászlót nyújtott át Mária fiának, Martel Károlynak, aki viszont Habsburg Rudolf német uralkodó leányát, Klementiát vette nőül. Ebből a frigyből született Károly Róbert,56 magyarul Károly, akit VIII Bonifác pápa nagy körültekintéssel támogatott a törvényes uralkodóval szemben.5 7 A pápai légátus nem volt irigylésre méltó helyzetben. III. Andrást királyként nem ismerhette el, de ellene fel nem léphetett. így oda kellett, hogy hasson, hogy az uralkodó trónigényének kérdésében maga a szentszék döntsön.58 Ezzel az elgon­dolással a király hívei: a főpapság, nem értettek egyet. III. András születése folytán s megválasztása révén koronás magyar király volt, pápai hozzájárulásra nem volt szükség.59 Ezért a püspök mindenkit, aki az uralkodónak hűséget nem fogadott, aki külső, pápai beavatkozástól várta a trónöröklés rendezését, hűtlenséggel vádolt s kiközösített.60 Ugyanakkor a főpapság, hogy politikai függetlenségüket s ténykedési szabadságukat megőrizzék, teljes tisztelettel adóztak a pápai légátus személye iránt s hivatalával szemben, aki IV. Miklós pápa halála után visszatért Rómába.61 A remete V. Cölesztin pápa lemondása után,6 2 aki tudvalevőleg a nápolyi ud­var befolyása alatt állt, de magyarországi ügyekben nem avatkozott bele6 3 VIII. Bo­nifác lett a pápa. Az új pápa első hivatalos ebédjén Mária királyné férje, II. Károly király, és fia, Martel Károly, „Nápoly és Magyarország uralkodói" szolgáltak fel!64 Az a Martel Károly, akinek fia Károly Róbert nem a nápolyi hanem a magyar trónt volt hivatva örökölni.6 5 Ennek dacára, az új pápa nem segítette az Anjou házat, hogy a magyar trón várományosa legyen. Sőt felszólította a pápai politikát követő Németújvári grófokat, hogy az általuk lefoglalt egyházi javakat szolgáltasság vissza. Ez ügyben lefolytandó bírói eljárást az esztergomi érsekre bízta.6 6 Még az a kettős körülmény is, hogy 1297 tavaszán Mária nápolyi királyné udvari káplánját spalatói érsekké nevezte ki a pá­pa,6 7 valamint 1298-ban Mária é* a Brebiri grófok kérésének eleget téve Sebenico­ban püspökséget alapított, a szentszék csupán arra utal, hogy Róma továbbra is érdeklődött a nápolyi Anjou dinasztia magyar vonatkozású politikai ténykedései iránt.6 8 Ladomér esztergomi érsek halála változást hozott a pápai politikában. Az esz­tergomi káptalan III. András alkancellárját, Bodoli Gergely fehérvári prépostot vá-

Next

/
Thumbnails
Contents