Századok – 1992
Közlemények - Sz. Jónás Ilona: Szent Honorátusz 13. századi verses legendája VJVI/634
638 sz. jónás ilona A lovagi erények közül a kötelességtudat, a hűség, a hősiesség példáira említhetnénk utalásokat, s ezeket a témákat jóval felülmúlják már a műfaj jellege miatt is a hagiográfikus irodalomra jellemző motívumok. Különösen nagy bőségben találkozunk a szövegben csodákkal, látomásokkal, jelenésekkel. Honorátusz és társai életében és szentségük kiteljesedésében szinte folyamatos az isteni beavatkozás, irányítás. Égi jelek, csillag, felhő, vihar, szentek megjelenése, sőt esetenként maga Jézus ad személyesen figyelmeztetést, vagy éppen vigaszt, bátorítást, megerősítést. Néha állatok csodálatos viselkedése szolgál útmutatóul. Az igen nagyszámú példából márcsak színessége miatt is kitűnik Honorátusz születését megelőző álomjóslat és az ifjút a szentéletű remetékhez elvezető szarvas epizód. Mindkettő önkéntelenül is összevetésre csábít a magyar eredetmonda csodaszarvas legendájával, illetve Emese álmával, sőt a Szent István legenda álom motívumával. A párhuzam kétségkívül vonzó, hogy miként Ménrót fiai Hunor és Magor egy gyönyörű szarvast üldözve leltek új hazára a meotisi mocsarak között, ugyanúgy Andrioc királyfit is egy csodálatos szarvas vezette el a számára új „hazát" jelentő kereszténységhez. Mint a történetre fentebb utaltunk, a vadászó ifjak üldözőbe vették a bozótból kifutó gyönyörű szarvast, de csak Andrioc bírta követni. A szarvas egy tisztáshoz ért, ahol már vártak rá a szent remeték. Miután szóltak a világ minden teremtményét tápláló és gondviselő Istenről, a megszelídült szarvas visszavezette az ifjút vadásztársaihoz, majd mikor meg akarták ragadni, hirtelen eltűnt előlük. A sok hasonlóság ellenére is valószínűtlen, hogy a provencei költő ismerte volna a magyar őstörténet legendáját, vagy akár a magyar krónikákban szereplő más szarvascsodát, amelyek maguk is görög hagyományból merítettek.24 Sokkal valószínűbb, hogy a hagiográfia irodalomból jól ismert Placidus-Eusták történet, vagy a későbbi legendák szarvas epizódjai szolgálhattak mintául.2 5 Feltűnő hasonlóságot találhatunk például Honorátusz és Szent Egyed élete között. Helenborc és Andrioc álmának összevetése a hazai kútfőkben szereplő álomjóslatokkal szintén vonzónak tűnik. Ha Szent István születése előtt Sarolta és Géza fejedelem álmára gondolunk, elsősorban a mindkét szülőnek azonos látomása felel meg a Honorátusz legendabelinek. Maga a jelentés nem annyira jövendölés, inkább kinyilatkoztatás. A vértanú szent megjelenése bizonyára azt a tényt volt hivatott pótolni, hogy bár István király nem halt mártírhalált, mégis elnyerte a mártíroknak járó szentség koronáját.2 6 Ami viszont az Emese és Helenborc álmának rokonságát illeti, említést érdemel, a természeti elemeknek monumetális megjelenítése. Emese méhéből áradó forrás, Helenborcéból égigérő lángoszlop jelenti a születendő gyermek történelemfordító szerepét. Egyidejűleg kiemeli az anya személyét is: Emese nagy népek anyja lesz, hiszen az álom megjósolta a hódítást, a nép nagyságát az Árpád ház dicsősége alatt,2 7 Helenborc — önmaga ellenében — a pogányság uralmának végét segíti elő. A középkori irodalomban a jóslatok, álmok jelentősége köztudott. Az epikus énekekben előre jelzik a hős sorsának alakulását, fokozva ezzel a történet drámaiságát, az antik sorstragédiákra emlékeztető módon meghatározzák az eseményeket. A szentek legendáiban a prófétikus álmok mintegy a Gondviselés megnyilatkozásai, igazolják a szent küldetését, megerősítik kiválasztottságát.2 8 Helenborc álma mindkettőt magában foglalja. A szülők mindent megkísérelnek, hogy a jóslat bekövetkez-
