Századok – 1992

Közlemények - Sz. Jónás Ilona: Szent Honorátusz 13. századi verses legendája VJVI/634

szent honorátusz 13. századi verses legendája 635 epizódja bemutatja az elárvult kolostor hét lakóját, s egyiküket a magyar király fiaként jelöli.8 A szöveg első kiadója, már felfigyelt arra, hogy a Gesta-val nagyjából egykorú keletkezésű verses Szent Honorátusz éltetrajz szerzője is hősének azonos származást adott.9

A két mű abban is hasonló, hogy a mórok elleni hadjáratokhoz kapcsol időben eltérő eseményeket. Mindkét mű esetében a szentéletű remeték imái segítik győzelemre Nagy Károly seregét, aki hálából gazdag adománnyal járul hozzá a jövendő szerzetesi közösségekhez, La Grasse, illetve Lérins felpítéséhez és virágzásához. A Gesta említett epizódja több művelődéstörténeti szempontból érdemleges adalékot szolgáltat mind a párizsi egyetem vonzásköréhez, mind a korabeli diákok, illetve remeteség problémaköréhez. Hasonlóképpen a Szent Honorátusz életrajz, anakronizmusa, látomásokkal és csodákkal túlzsúfolt eseményfűzére ellenére, a 13. század mentalitásának számos jellegzetességét adja vissza. Dolgozatunkban csupán ez utóbbi műhöz kívánunk néhány megjegyzést fűzni. A Lérins szigeti kolostor 5. századi alapítójának és első apátjának, majd 426-tól kb. 430-ban bekövetkezett haláláig Arles püspökének provanszál nyelvű legendás történetét Raimon Féraud szedte versbe 1300 körül, mint munkája bevezetőjében említi egy „Rómából Lérinsbe hozott" latin szöveg alapján.10

Paul Meyer véleménye szerint, a latin prózai életrajzot a 12. század végén, vagy a 13. elején írhatták a lérinsi szerzetesek, s a nagyobb hitelesség kedvéért híresztelték római eredetét.11

Raimon Féraud, lovagi eposz formájában, a hagiográfiai elemeket az udvari világi líra jellegzetességeivel vegyítve ültette át provanszál nyelvre, a francia epikus történetekből, de a Honorátuszra vonatkozó forrásokat is felhasználó latin prózai szöveget. A Honorátusz életére vonatkozó legfőbb forrás, tanítványának és Arles püspökségében utódjának Hilariusnak panegyrikusa a Sermo de Vita HonoratNo szól ugyan a szent ..hazájáról", de nem nevezi meg azt.13

Származásáról tudjuk, hogy előkelő gall-római családból való, s hogy szülei tiltakozása ellenére lett keresztény. Testvérével Venatiusszal együtt a keleti remeték világát kereste, majd fivére halála után Galliában visszatérve, Lérins vad szigetén alapított keleti mintájú remeteközösséget. A 13. századi legendás latin prózai életrajzban szereplő nevek bizonyára a kereszteshadjáratok során szerzett bizánci ismereteken alapulnak. A szöveg ugyanúgy, mint egyik katalán nyelvű variánsa, Honorátusz apját Andrioc-nak, Leo konstantinápolyi császár öcssének, Nicomedia királyának, a kunok fejedelmének nevezi14

. Raimon Fréaud versében viszont Adrioc mint Magyarország királya és Kumánia hercege szerepel.1

5 Andrioc király Maümet de Mecha és Johan Gaunes, pogány fejedelmek húgát vette feleségül. A házasság révén elnyerte a két fivér szövetségét maga és bátyja, Leo görög császár Budac török király elleni háborújához. Helenborc, a legszebb arcú, kékszemű, aranyhajú, nevető szájú, vidám tekintetű leány volt, egész Kasztilia virága, arcának színe, mint a friss májusi rózsa, alakja tökéletes, beszéde finom és kellemes szépsége magávalragadó, s így nemcsak férjét a magyar királyt, de annak fivérét a görög császárt is a kereszténység nagy kárára a pogány hitnek hódította el. Egy éjjel Helenborc királyné álmot látott: méhéből hatalmas lángoszlop emelkedett fel, amelynek fénye egész Hispániáig világított. Hasonló álmot látott Andrioc király is, aki éppen a törökök ellen háborúzott. Mindketten titkolták egymás elől