Századok – 1992
Tanulmányok - Szakály Ferenc: A magyar nemesség a török hódoltságban V–VI/562
a magyar nemesség a török hódoltságban 575 zolólevelével azt is bizonyította, hogy valóban az oklevelekben szereplő Hajós Mihály egyenesági leszármazottja.8 2 Akiknek nem voltak oklevelei, csak a környékbeliek — nemesek és parasztok, magánosok és közösségek — „közemlékczetére" hivatkozhattak. A tanúvallatás formájában végrehajtott nemességigazolási eljárás mai szemmel nézve tartalmi és formai tekintetben egyaránt sok kívánnivalót hagyott maga után. Amikor Fiar István 1657-ben anyai felmenőinek nemességét kívánta bizonyítani, a nyolc megkérdezett dunapataji nemes — köztük egy „igaz hanyiky nemes ember gyermeke" — jobbára csupán hallomás után állította, hogy a Szép családnak egykoron rangos háza volt Hanikon, az egyik tanú pedig Fiar nagyapjának, Szép Andrásnak italozás közben tett azon megjegyzését idézte „bizonyítékként", miszerint „legyen hála istennek, énis egy nemes ember vagyok Hanikban az több nemes emberek között".8 3 A kihallgatottak más esetben is előszeretettel idézték az érdekeltek kijelentéseit, s a vizsgáló hatóságok olyanok vallomását is elfogadták, akiket a mai jogérzék elfogultként eleve kizárna a hitelt érdemlő tanúk soraiból. A Bugyiról a „tizenötéves háború" idején „Kőrössé befutott" Szarka János nemességének igazolásakor, 1639-ben például mostoha nagyanyja, Ilona asszony volt a perdöntő tanú. „Hogy engemet az én jámbor nömös uram, Szarka Balázs Bugyira vitt, én akkor leány voltam, én előttem penig ezen megnevezett nömös Szarka Balázs uranmak volt másik felesége. Azon feleségétül, Mihályffy Ballabás leányátul lettenek volt két fiai, Szarka Dömötör és Szarka János; ez megnevezett uram fia, Szarka János katonává lévén, esett rabságra s vitetett az gályára, mely most is oda vagyon. Szarka Dömötör emberkort érvén s megházasodván, ennek az Szarka Dömötörnek maradott... fia Szarka János, mely mostan Kőrös városában lakozik... És ezért mivelhogy az atyja atyjának felesége voltam, s az ő atyját, Szarka Dömötört én tartottam fel is gyermekségétül fogva, az Bugyin levő jószágunkat ez Szarka Dömötör fia, Szarka János nem tudván, de én jól tudom, nyilván igazán, hitem után ezt vallottam, hogy nömös Szarka Dömötör fiának, Szarka Jánosnak két háztelke vagyon a bugyi jószágban..." A tanúk nemegyszer olyan szép kerek történettel hozakodtak elő, amelyről messziről lerí, hogy a sokszori elmesélés során csiszolódtak hibátlanul kerek egésszé, s azokat nyilvánvalóan az érdekelt család tagjai terjesztették Amiből persze még egyáltalán nem következik, hogy híján voltak minden valóságelemnek. Szarka János mostoha nagyanyja ekként folytatta a család történetének előadását: „Ezen Pestvármegyében Babad nevű pusztához, így hallottam igazán az uramtul nömös Szarka Balázsiul, hogy jutottak volna az régi eleik; nem tudják, mely földrül akkorbeli időben arra az földre szakadott volt egy vad leány, ezt akkorbeli fölséges királya Budának meghallván, hogy azon az földön volna az vad leány, tött volna ily ígéretet és mondást, hogy azt, a ki neki megfogná, megajándékozná. Ennek az én Istenben üdvözült uramnak az anyjának az elei, Cervő Sebestyén valami okossággal megfogta volt és Budára király urunk ő felségéhez felvivén, egyéb kérőt nem kért király urunk ő felségétül ez Babad nevű pusztánál, melyet ő felesége meg is adott, s pöcsétes levelével is meg erősített volt ő felsége király urunk, mely levelet enyníhányszor szemeimmel láttam s kezemben is volt sokszor."84 Mivel Mátyás-kori forrásainkban több ízben is szerepel egy Babadi Cservő János8 5 , Ilona asszony valóban láthatott Babadra vonatkozó
