Századok – 1992

Tanulmányok - Székely György: A polgári rend előzményeihez: a városi elit a 12–13. századi Európában V–VI/517

városi elit a 12-13. századi európában 549 Kasztília királysága területévé, bizonyos politikai súlyt is szereztek és bejutottak a 12. század során kialkuló rendi képviseletbe (cortes), ebbe a tisztán politikai jellegű gyűlésbe. A városok 12-13. századi szerephez jutása a cortesben a harmadik rend elismerését jelentette. A társadalmi kategóriák, illetve a rendek mégsem mosódtak el; hogy városok lovagokat vagy nemeseket mint polgárokat magasztalnak, az 1200-as években ritka dolog volt még Kasztíliában és a Pireneusi-félsziget nyugati részén is." A később az aragón korona alá tartozó területek városfejlődése még korábbi lendületet mutat. Barcelonában már 989-ben egy ház gazdacseréje kapcsán különböztetik meg a valaha a szaracénok által pusztított civitast és a burgust. I. Ramón Berenguer barcelonai gróf már 1025-ben szabadságokat adott városa és annak vidéke lakosai számára. Amikor Guillermo Ramón, Cerdana grófja az 1088/92 évek során benépesítési oklevelet adott Vilafranca de Confient lakosainak, piactartást engedett annak újvárosában. III. Ramón Berenguer barcelonai gróf 1108-ban szabadságlevelet adott Castillo de Olérdola lakosainak, biztonságot és szabadságot ígért, a hűbéri függéssel kapcsolatos kötelezettségeket és szolgálatokat határozva meg. IV. Ramón Berenguer már mint Barcelona grófja és Aragon fejedelme adott benépesítési oklevelet Tortosa lakosainak, talán 1148-ban. Rögzítette a város határait és tartozékait, mentességeket adott és a városi önkormányzat felé kaput nyitott, amikor biztosította az igazságszolgáltatásban a városi prohombres tanácsa közreműködését. Ezek alapján nem eleve lehetetlen, hogy Aragon cortes (curiae) intézményét, méghozzá városi képviselettel 1163-ra teszi a jogtörténetírás, bár mások ezt csak feltételesen veszik tudomásul azzal, hogy az első aragoni cortes időpontja bizonytalan. Ennek a fejlődésnek gyorsabb lendületet a városok fejlődése, lakosságuk rétegződése, a társadalmi kategóriák új értelemnyerése adott. Az élete végén Hucsca püspöki székebe jutott katalán jogász, Vital de Canyellas (Centcllas) így írt a városi típusokról 1250 előtt: polgárok (cives) azok, akik városokban vagy városokkal egyenlő településeken élnek; ebből a csoportból azokat nevezik burgensesnsk, akik, bár vannak mestereik és mun kásáik, akik által gyakorolják hivatásukat, nem dolgoznak saját kezükkel. A leírásból az elit vállalkozó eleme bukkan elénk.18 Amikor 1169-ben Burgosban az ott tartott cortesen már jelen voltak a főpapok és főurak mellett a városok követei is, a leóni-kasztíliai rendi-képviseleti gyűlés megszületett. Igaz, hogy a cortesek szervezete, hatásköre még nem volt körülhatárolva, de mégis kétségtelen a városok politikai jogszerzése. Az akkor erős királyi hatalomnak bizonyos kérdésekben volt szüksége a városok hozzájárulására, méghozzá széles körben, így 17 város nyert képviseletet. Az adómegszavazás ilyen fontos kérdés volt, ezen az adómentes nemesség és papság nem képviseltette magát. Még szélesebb volt a képviseleti elv az 1188-i cortesen, amelyet különösen hangsúlyoznak, mint amely megelőzte az angol parlamentet és a francia általános rendi gyűlést, mivel a városiak mellett parasztok is résztvettek a harmadik rend képviselői közt. A cortes itt már valóban teljes (curia plena), mivel IX. Alfonz leóni király fővárosába a maga akaratából és nem saját jogukon hívta meg a résztvevőket, a püspökökön és a grandokon kívüli testületi képviselet kifejezte az uralkodó támaszkodását a városokra és paraszti telepesekre. Ez még világosabbá tette, hogy a király összejövetele nemesekkel és egyháziakkal még nem cortes, csak igazságszolgáltatási