Századok – 1992

Tanulmányok - Székely György: A polgári rend előzményeihez: a városi elit a 12–13. századi Európában V–VI/517

546 székely györgy út porát le sem rázott kereskedők vitáiban, azaz a courts of piepowders. De a nem angol kereskedők s pénzemberek nemcsak ilyen alkalmi vendégek voltak. A 12. század óta fennállt Londonban a német (főleg kölni) kereskedők céhháza, az ún. Stalhof. A kölni kereskedők e régibb Hansájából és más német városok kereskedőinek ehhez kapcsolódó Hansáiból jött létre a 13. század végén az .Alemannia Hansája", amely többé-kevésbé átfogta a Londonban kereskedő németeket. Flamand takácsok királyi kiváltságokat nyertek Angliába telepedve 1100-35 közt. A flandriai kereskedők szélesebbkörű tevékenységét sejteti, hogy 1223-ban figyelmeztették Ypres, Arras, Saint Omer és Gent kereskedőit, hogy ezüstlemezeket és rúdezüstöt csak Londonban és Canterburyben forgalmazhatnak. Amikor 1232-ben menlevelet ígértek minden kereskedőnek, aki ezüstöt visz Londonba és Canterburybe, egyúttal közzétették, hogy minden ezüsttel kereskedő, régi pénzért új pénzt vagy fordítva cserélő zsidó vagy keresztény kereskedő súlyos büntetés terhe alatt csupán a királyi váltóhelyeken teheti ezt. Ebben megjelenik egy további elem, amely a városlakók közt a pénzügyi elithez tartozhatott, de a városi vezetőrétegbe nem. A normann hódítás után Anglia hitelügyeibe, jelzálogjogába, ingatlanszavatosságába, hozománygyakorlatába, kötelezvényeibe ezért szüremkedtek — amint arra Jacob Rabinowitz felhívta a figyelmet — zsidó jogi szokások. Az adóssági viszonyok angol megjelölése 'starrs' a héber 'Setars' szóból eredhet. Az angol városokra az egyemeletes kőházak voltak jellemzőek mindaddig, míg az ingóvagyonuk védelmére — gazdagabb zsidók — második emeletet építettek, amire a Jew's House, Aaron's House, Jew's Court, Moyses Hall és Isaacs Hall háznévtípus utal. Ugyanezért szerezhette meg 1229-ben az oxfordi városi céh St. Aldateben a Jew's House-t. Aaron yorki zsidó 1188 évi adósságkövetelési jegyzékében egyházi intézmények és egy tucat nagybirtokos szerepelnek. Matthew Paris krónikája fenntartotta, hogy Aaron yorki zsidótól mennyi pénzt fogadott el a király. 1241-ben bizonyos londoni ötvösöknek a kincstartó és a pénzverés felügyelője jelenlétében kellett esküt tenniük, hogy sem maguk, sem keresztény vagy zsidó megbízottak útján nem fognak cserélni, vásárolni vagy eladni ezüstöt, sem lemezt, termésércet, nyiradékot vagy a pénzverési szabályokkal ellentétes egyebet. Tekintélyesebb zsidók az okleveles gyakorlat útján bekerültek a városi vérkeringésbe. Jakab oxfordi zsidó (Jacubus... filius magistrj Mosei) latin szövegű pecsétjével erősített latinszövegű, de héber sorokat is tartalmazó oklevelet adott ki birtokrésszel kapcsolatos jogügyletről 1266-ban s ezt bejegyezték egy ottani Liber Ruberbe is. Fénykoruk az uralkodó politikai aktivitásához szükséges kölcsönvétel és a magányosok fogyasztási kölcsönvétele körülményeiből adódott. A középkori fénykorát élő angliai zsidóság ügyeit 1275/77 években külön kincstartó intézte s az ennél lecsapódó jogviták fenntartották az adóssági viszonyokat, az ellenük elkövetett erőszakosságok, a pénzhamisítási vádak, a korona adókövetelésének zsidóadósság átengedésével való törlesztése típusait. Nehéz elkülöníteni, hogy angliai zsidók gyakori Lumbard neve itáliai eredetre vagy pénzüzletezőkre alkalmazott név egyszerű rávitelére utal-e. De már 1275-ben az uzsora megtiltása a zsidókat megfosztotta fő bevételi forrásuktól, mert bár felhatalmazta őket kereskedésre vagy iparűzésre, kitette őket a versenytársak erőszakának vagy vádjainak.