Századok – 1992

Tanulmányok - Székely György: A polgári rend előzményeihez: a városi elit a 12–13. századi Európában V–VI/517

534 székely györgy Rajta van az oklevélen három egyház pecsétje, ebből kettő helybeli (a Szt. Valburga templom prépostja és a veurnei keresztény egyházközség dékánja), és három lovagé, akik minősége scabini Furnenses. A 13. században tehát még a város várnagyság-jellege nem mosódott el, a városvezetők ezért kerültek ki a dominus címre jogosultak közül. Amikor az eredeti a genti Wouterman körzethez (ambacht) tartozó Ostendét (Ostende, Ostend) 1265 körül áthelyezték a brüggei várnagyságba és várossá emelték, bizonyos városbeli jogokat kárpótlásul a veszteségért a woutermani ambacht scultetus-a kapott meg. Az igen régi burgus-szal, burgenses korai emlegetésével, korai kereskedőcéhhel feltűnő Saint-Omer (Sint Omaars) lakói 1127-ben nyertek kiváltságot, ez is szól a gilda intézményéről. Amikor Douai (Dowaai) város 1207-ben oklevelet állít ki egy fahíd melletti ház járadéka ügyében, a pecsét a közösséget hangsúlyozza (Sigillum Dvacensis commvnie), rajta a városvezető lovagi ruhában ül lovon, gyalogos échevin-ektől kísérve. A püspöki városból (cité) és apáti városból (villa) összeálló Arras (Atrecht) jelentékeny gazdasági tényezője a kereskedőcéh volt. Arrasban 1194 óta választották a polgárok a városra illetékes scabini-1, egy évi időtartamra, s innen terjedt ez át egyes flandriai városokra 1209-ben. Település és városszervezet szempontjából nem volt egységes Liège (Luik, Lüttich) városa, amelyben a korai városmag (civitas) az érsek-fejedelem, az ő lovagjai és scabini)a'\ kezében volt, míg a portus vagy újváros saját polgárai igazgatása alatt állt, akiknek esküdtjei (jurati) polgári ügyekben ítélkezhettek, de a büntetőbíráskodást a teljes város felett látták el az érsek scabinijai. Igen differenciált társadalma volt Vercauteren szerint Liège városának az ottani minores, majores és potentiores emelkedő kategóriák közül a maiores a kereskedők, a potentiores pedig a püspöki miniszteriálisok lehettek. Szembetűnő a különbség egy mercator publicus és az alicuius canonici serviens közt. A várost megmozgatta az eskütársasági mozgalom. 1176/84 közt kialakult az esküdtek tanácsa. Liège városi statutuma 1196-ban keletkezett, 1208-i megerősítésből ismert. A belga történetírás joggal állítja Liège-t olyan nagy városi fejlettségű tartománynak, hogy Flandria mellé állítható. Ebből érthető, hogy itt olyan korán — jóllehet csak elbeszélő és nem oklevéli forrásból tudjuk — sor került rendkívüli adó (aide) emelése körüli tárgyalásra a fejedelem és különféle társadalmi-jogi csoportok képviselői közt és az adót 1203-tól a rendi-képviseleti gyakorlat előfutáraként „assensu clericorum et civium et militum exteriorum" vetették ki. A megosztott városurasági települések közé tartozott Saint Trond (Sanct Truyen.) A metzi püspök és a helyi apát a maguk környezetei útján kormányozták a települést. Már St. Trond 1065 évi kartája jogi szigetté tette a villa-t, lakosai különböztek a környék lakosaitól. Eszerint az apát és a püspök villici-')t\ az advocatusok közbenjárása nélkül járhattak el, azaz földesúri igazságszolgáltatási tisztviselővé lettek, de már a polgárság vagyonának elemeiről (de terris, de domibus) rendelkezett a karta a villa sancti Trudonis határain belül. A világi lakosokat 1085 óta mint oppidanus-okat jelölték meg és 1085 táján már volt elkülöníthető vezető rétege (de oppidanis melioribus, majores oppidanorum). Ezek körébe tartozott 1105 körül Guntrannus az apátság adófizetője, aki Rodulphe apát szemében a vezetőréteg tagja, neki tanácsadója, ügyeletek bonyolítója (fortium et sapientium oppidanorum nostrorum; servus ecclesiae nostrae, audax animo, prudens consilio, constans in negotio). Már