Századok – 1992

Tanulmányok - Székely György: A polgári rend előzményeihez: a városi elit a 12–13. századi Európában V–VI/517

városi elit a 12-13. századi európában 533 A kiegyenlítődést mutatja, hogy a 12-13. századi városfalépítés már a kiterjedtebb városhoz igazodott, túlnőtte az eredeti városterület római kori falvonalát. A monarchia támogatta ezt a tendenciát kisebb helyi feudális urakkal szemben. Éppen Németalföldön azonban a tartományi gróf betölthette ezt a monarchikus szerepet. Ilyen értelme van annak, hogy formailag a gróf választásában Gent, Brügge, Lille (Rijsel) és Saint Omer polgárai részt vettek. A fejlődés legkorábbi példája Brügge (Brugge, Bruges), ahol a flandriai gróf lépett az istenbékéje mozgalom élére és azt országos békerendszerré formálta át. Az ilyen politika a polgárság érdekeivel közvetlenül találkozott. De ez a grófnak is érdeke volt, hiszen saját minőségében vagy mint egyházi városurak világi képviselője (Vogt) városok élén állt. Ali. században ezért nem küzdöttek még kommunakiváltságokért Brügge és a hasonló súlyú városok, amelyekben a flandriai gróf azáltal biztosított némi játékteret a polgárságnak, hogy a városi igazságszolgáltatásban szerepet (Schöffen, échevins) adott nekik. A 12. századi Brüggében a meliores jelentik a patriciátust. A tanács intézménye felé vezető utat mutatja, hogy egyszercsak felbukkan a bíró és körülírt előkelő környezete (Ego Folpertus judex; XII e civibus seniores et prudentiores) Brüggében. A 13. század kezdetén Brügge 70 hektáron terült el. Ennek a városnak távolsági kereskedelme olyan méretű volt, hogy amikor a 13. század első felében Londonban testületet alkottak az észak tengeri eredetű kereskedőcsoportok, a „brüggeiek és az ehhez a Hansához tartozók flandriai Hansája" jött létre brüggei polgárok vezetése alatt. Ennek városukban oligarchia vagy plutokráciaszerű tükörképe az, hogy 1240-től Brügge városában csak az tölthetett be Schöffe-tisztséget, aki a londoni Hansa tagja volt. Ez meghatározza a melioratus fő elemét. 1275-ben Brügge város már uradalmakat (két egészet és egynek részét) vásárolt a grófnőtől és annak hűbéreseitől, hogy kiterjeszthesse városi területét, amelyre ki is terjesztik a tanács joghatóságát. A század végén Brügge volt Flandria pénzügyi téren leghatalmasabb városa. 1297-ben Edward angol király a brüggei kikötőben jelent meg Guido flandriai gróf (Guy de Dampierre, 1280-1305) segítségére és azt észlelte, hogy a város vezető körei (majores ville) nem voltak egyetértésben a gróffal, annak hívei pedig a városiakkal viszályban állottak. A patrícius vezetésű városok önállósulási törekvéseit a francia király, a grófot az angolok és a városi nép támogatta. Gent (Gand, Ghent) is jóidéig érdekközösségben állt a városfejlődést támogató grófi hatalommal és nem harcolt kommunakiváltságért. De már a 12. században előretört a város a grófi uralom és joghatóság megkaparintásában, az iskolák ellenőrzésében, amit 1179-ben a reimsi érsek engedetlenségnek, makacsságnak, jogbitorlásnak minősített és a gazdag polgárok javakban bővelkedése, tornyos házépítése miatti gőgjével magyarázott (Multitudo civium, propter arridentem sibi divitiarum abundantiam et arces domorum cum turribus aequipollere videbantur...). A 13. század elején Gent már 88 hektárnyi nagyságú volt. Az 1297-ben Gent elé érkező Edward angol király ott is észlelte a város vezetőrétegének (majores) viszályát a gróffal. Fontos a gazdasági tényezők közt a kereskedőcéh. A kisebb városok elmaradottabb fejlődésében feudálisabb elemek töltik be ugyanazokat a lassan kibontakozó intézményeket. Veurne (Furnes) város „öregebbjei" erre mutatnak. 1230-ban ez a város oklevelet adott ki valamely vízfolyás és partja egy apátságnak adásáról s ezt a scabini majoresque natu Furnensis officii állították ki.