Századok – 1992

Közlemények - Csöppus István: Komáromi norma – egy szociálpolitikai kísérlet II/259

komáromi norma 263 egészségtelen 6,23% kamra näküli lakás 14,83% nedves 6,25% 18,69% zsúfolt szob^jú 6,82% nem megfelelő volt az ivókút 7,71% alacsony szob^jú 3,26% külön tózhtfy nélküli lakás 3,56% egy konyhára kettőnél több család jutott 6,23% kályha (kemence) náküti lakás 1,78% Hasonló panaszok futottak be Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyékből is, ahol a gazdasági cselédek lakásviszonyai kevés kivétellel „rettenetesek". Emiatt a főszolgabírák igen sok kihágási eljárást indítottak, amelyeket azonban „bizalmas felsőbb utasításra megszüntettek". Igen sok jogos kifogás hangzott el a vármegyében a sommás munkások elhelyezését illetően is, mert a szálláshelyek „...a legtöbb esetben legprimitívebb emberi igényeknek sem feleltek meg".2

9 A magyar uralkodó osztályt számtalan szempontból nyugtalanította a falu szociális elesettsége. TUdatában volt annak, hogy a mezőgazdaságban dolgozók körében legmagasabb a gyermekáldás. 1930-ban az összes születések száma 219 784 gyermek, amelyből a mezőgazdaságra 131 012 (59,6%) jutott.3

0

A jóval magasabb születési arányszám magyarázza a mezőgazdasági népesség ez időtájt annyit emlegetett „nemzefenntartó erejét".3

1 Az agrárnépességen belül az egyes rétegek születési arányszámának alakulása azonban — amint az alábbi táblázat adatai is mutatják — igen eltérő volt.3

2 Foglalkozási csoport 100 férjes nő házasságából született gyermekek száma Mezőgazdasági cseléd 421 Mezőgazdasági munkás 370 Birtokos 10 kat holdon aluli 374 10-50 kathoki között 376 50-100 kat hold között 416 100 kat hold felett 338 Megállapítható tehát, hogy a 100 férjes nő házasságából született gyermekek száma a mezőgazdasági cselédeknél volt a legmagasabb. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a hatvan éven felüli, legalább 20 éve férjnél lévő cselédasszony átlagban csaknem hét gyermeket hozott a világra.3

3

A legalacsonyabb születési arányszám viszont a megfelelő életszínvonalat biztosítani tudó 100 kat. holdnál nagyobb birtokosoknál volt. Az agrárproletariátus magas termékenysége ellenére Magyarországon már hosszú évtizedek óta csökkenő tendenciát jelzett a születési arányszám alakulása.3

4 Év Születési index %c Év Születési index %c Év Születési index %c 1886 45,6 1906 35,7 1929 27,4 1896 41,5 1916 16,8 1936 20,4 Az adatok tanúsága szerint fél évszázad alatt több mint a felére esett vissza a