Századok – 1992
Közlemények - Csöppus István: Komáromi norma – egy szociálpolitikai kísérlet II/259
262 csóppüs istván ként 1 mázsa búzát adott. Megvásárolta a tanulók tankönyveit és minden iskoláskorú cselédgyermek ebédkiegészítés címén 3 dl tejet kapott naponta. A kivételek ellenére a legszegényebb falusi néprétegek anyagi és szellemi, erkölcsi nyomorúsága, a táplálkozás hiányos volta komoly aggodalomra adott okot. Nem véletlen, hogy a korabeli kutatók és szakemberek joggal beszéltek a magyar nép biológiai tragédiájáról. Fóleg a mezőgazdasági munkásság által lakott körzetekben a gyermekek egészségi állapota sokszor ijesztő volt. Az ország hét egészségügyi járásában 1932-ben megvizsgált 11 844 iskolaköteles gyermek közül csak 1082, nem egészen 10% volt egészséges,a többi különféle betegségben szenvedett és „egy-egy betegnek talált gyermek 3-4 betegséget hordott magában".1 8 Tömörkényben 726 iskoláskorúnak majdnem 50%-a, Kiskundorozsmán 9%-a és a leventék közül 15% trachomás szembeteg volt.1 9 A csongrádi elemi iskolában az orvos 123 gyermek közül normális fejlettségűnek, egészségesnek csupán 39 tanulót talált, 27 gyermek gyógykezelést igényelt, a többi pedig „fejletlen és rosszúl táplált volt".2 0 Csongrád város körzeti orvosa beszámolójában rámutatott arra, hogy „ a gyermekek egészségügyi állapota ijesztő hűséggel tükrözi vissza szüleinek szociális helyzetét. A zsúfolt, egészségtelen lakás, szűkös egyoldalú táplálkozás, az egészség ápolásához szükséges tényezők (szappan, fogkefe, fürdő) hiánya képezi a gyermekek fejletlenségének okait. Radikális orvoslás csupán a gyermekek szüleinek jobb anyagi helyzete, tehát a munkaalkalmak teremtése nyújthat".2 1 A székesfehérvári központi járás 31 községében a megvizsgált 1186 tanulóból egy héten keresztül csak 299 gyermek táplálkozott kielégítően.2 2 Kalocsán orvosi vizsgálat alá vont „80 gyermek közül csupán kettőt találtam — írta a gyermekorvos jelentésében —, akinek fejlettsége a kornak megfelelő és egészséges, a többinél igen feltűnő nagyfokú vérszegénység, erősen leromlott (egészségi állapot) és rosszul táp-Iáltság... A gyermekeknek kb. 75%-a tbc.-vel van fertőzve".2 3 Az orvosi vizsgálatok azt is megmutatták, hog a mezőgazdasági munkásság sápadt és vérszegény gyermekei többnyire éhesen mentek iskolába. „Közülük sokan a reggelit nem ismerik s a tanítók elbeszélése szerint a tanulók egy része örökös fejfájásban szenvedett".24 Az otthoni ebéd és vacsora vagy talán csak az egyik, úgyszólván zsír nélkül készült tészta, bab és rántottleves. Sok helyütt a kenyér sem volt elegendő és a falusi szegénység húst csak akkor ehetett, ha sertést tudott vágni. A harmincas években a falu társadalmi problémáival foglalkozó szakemberek vizsgálták a lakásviszonyok alakulását is. Padlós cselédlakás viszonylag kevés helyen fordult elő a közös konyha intézménye még az elismerten jó uradalmakban is gyakori jelenség. Ezzel szemben a kevésbé jó helyeken a lakás minden képzeletet felülmúló nyomorúságot árul el".2 5 Nemcsak azt állapították meg, hogy a legszegényebb falusi népréteg 6-9 családdal leggyakrabban nyomorúságos viskókban húzódtak meg, de rámutattak arra is, hogy az ország legtöbb falusi lakóháza a kor egészségügyi követelményeinek nem felel meg. A házak hibás fekvése, a szűk ablakok, a nem megfelelő építőanyag alkalmazása következtében a helyiségek nyirkosak, dohosak, amelyek a gümőkór és más betegségek fészkei.2 6 Fejér megyében pl. a főszolgabíró 1937-ben megvizsgáltatta a cselédlakásokat, amelyek közül csak 149 birtokon (44,21%) volt elfogadható a munkavállalók elhelyezésére szolgáló épületek.27 Az emberhez méltatlan lakások állapotát mutatja, hogy a megyében megvizsgált cselédlakások közül:2 8
