Századok – 1992
Tanulmányok - Frisnyák Zsuzsa: Az „Erdély-üzlet” működése Magyarországon. Az Erdélyi Szépmíves Céh II/173
180 frisnyák zsuzsa Miben állt a Lantos-féle üzletpolitika? Az erdélyi könyvek magyarországi terjesztésének különböző formái kiegészítik egymást és azt célozzák, hogy az ország minden tájékára eljussanak a könyvek. A legnagyobb munkát a Révai alkalmazásában álló könyvügynökök végezték.1 7 Az ügynöki terjesztés: részletüzlet. Kérdés: kik, hogyan, mennyiért és hol árusították a könyvsorozatokat. Ezek közül a legnehezebb a mennyiértre válaszolni. Az erdélyi könyvek törlesztési összegeire nem találtam adatokat, de feltételezhető, hogy nem tértek el az egyéb könyvsorozatoknál bevált módozatoktól. A helikoni könyvek egy-egy sorozata 9-11 kötetből állt. A könyvek bolti ára 1,60-tól 10 pengőig terjedt. Részletfizetés esetén vagy egy könyv árát egyszerre kifizeti az olvasó és utána automatikusan kapja a következő könyvet; vagy egy könyv áránál kisebb terjesztési összegben állapodtak meg. Ez esetben a kiadó akkor szállít újabb könyvet, ha a kisebb részletek kiteszik a legutolsó szállított könyv árát. Abban az esetben, ha egy sorozat összes kötete megjelent, lehetőség volt a teljes sorozat egyszerre (vagy kétszeri) szállítására is - szintén részletfizetéssel. A részletüzlet gondos könyvelést, pontos nyilvántartást igényelt. A kinnlevőségeket állandóan figyelemmel kellett kísérni, a hátralékos fizetőket felszólítani. Minden könyvkiadó, így a Révai is, féltőén őrizte előfizetőinek személyi adatait, azokat senkinek nem szolgáltatta ki. 1940-ben a Céh nevében Kovács László kérte a Révaitól a helikoni sorozatok előfizetői listáját, mert az Erdélyi Helikon című folyóiratból mutatványszámot szerettek volna postázni részükre. A Révai cég a kérést megtagadta, mert a tervezett akcióval a címanyag kialakításában fektetett tőke nem kamatozna. Az ügynökök által mesterségesen felduzzasztott könyvfogyasztó közönségnek csak kivételes esetekben volt lehetősége a rendelést lemondani. Az ügynöki rábeszélésre megrendelt díszes sorozatok sok házban olvasatlanul porosodtak. Az ügynökök számáról, jutalékukról a jutalékszámlák alapján1 8 alkothatunk képet. A kiadó nem azonos feltételek mellett kötött szerződést ügynökeivel. Róth Dezső ügynök pl. az általa eladott könyvek értékének 3%-át kapta meg jutalékként, így 1937-ben összesen 6812 pengőt keresett. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt több mint 227 ezer pengő értékben adott el könyveket. Vári Jenőnek, a Révai egyik igazgatójának szintén volt ügynöki meghatalmazása: az általa kiszállított könyvek után 1/4 %-t kapott (ez pl. fél év alatt 7366 pengő). Az ügynökök túlnyomó többsége természetesen nem keresett olyan jól, mint Róth Dezső (Vári helyzete kivételes). Az 1933. június 30-i keltezésű jutalékszámlákon 555 ügynök neve szerepel, nagyrészük 200 pengő körüli pénzt kapott. A sikeres ügynöknek hatásos fellépéssel, konok kitartással, jó rábeszélőképességgel, helyismerettel és szerteágazó ismeretséggel kellett rendelkeznie. Az sem volt haszontalan, ha ki tudta használni a közhangulatot. ,Árvalányhaj as ügynökök lépkedtek Miskolctól a szegedi tanyákig, vagy a tarpai asztalosmesterhez, meglassították a hangjukat. - Csitt — suttogták titokzatosan —, Erdélyből jöttünk! A szegény asztalosmesterben meghűlt a vér. - Erdélyből jöttünk — suttogták újfent, még halkabban, ujjukat keresztbetéve ajkukon —, éheznek véreink!"19 Ilyen és hasonló módszerekkel járták be az országot a Lantos-ügynökök. Mint mondották: „szegény, éhező és üldözött erdélyi magyar írók javára" szolgál az akció.
