Századok – 1992
Tanulmányok - Frisnyák Zsuzsa: Az „Erdély-üzlet” működése Magyarországon. Az Erdélyi Szépmíves Céh II/173
TANULMÁNYOK Frisnyák Zsuzsa AZ „ERDÉLY-ÜZLET" MŰKÖDÉSE MAGYARORSZÁGON AZ ERDÉLYI SZÉPMÍVES CÉH1 „Az erdélyi irodalmon keresztül Erdély szól hozzánk, tálja fel szívének vérző sebeit, kiáltja fülünkbe hangtalanul jajjait, tekint ránk elsírt könnyektől égő szemmel: magyarok szeressétek Erdélyt".2 Ilyen üzleti felhívások, zengzetes reklámok kísérték a 30-as években igen rentábilisan működő Erdély-üzletet. A Magyarországon sikeresen bevezetett Erdély-üzlet legnagyobb és legjelentősebb szállítója az Erdélyi Szépmíves Céh volt. Az erdélyi Szepmíves Céh 1924-ben alakult, 6 író betéti társaságaként (Kádár Imre, Kós Károly, Ligeti Ernő, Nyíró József, Paál Árpád, Zágoni István). Az alapítók ígérete: évente 12 erdélyi könyvet az olvasók kezébe adnak. Az értékes tartalmon kívül a könyvek művészi kiállításáról is gondoskodni kívántak, bizonyítván, hogy Erdélyben is képesek szép könyveket készíteni. Az Erdélyi Szépmíves Céh kétféle előfizetést hirdetett könyveire: a jómódú olvasók magasabb árat fizettek a jobb, szebb kiállítású könyvekért. Ezek a bibliofil példányok merített, famentes paríron, névreszólóan, keménykötésben, illusztrálva készültek a pártoló tagok3 számára. Az ezekből befolyt haszon tette lehetővé a könyvek második, olcsó kiadását, félfamentes paríron. Ezzel a programmal indult el a Céh, mely igazi jelentőségét az Erdélyi Helikon „szabad írói társulás" létrejöttével (1926) nyerte el. Az Erdélyi Helikon nem volt szabályos társaság, nem volt jogi személy. Csak akkor élt, amikor a Kemény János marosvécsi kastélyába meghívott írók évente összegyűltek és megbeszélték az erdélyi magyar irodalom és művelődés problémáit. A Céh nem volt az Erdélyi Helikon tulajdona, megmaradt független könyvkiadónak. Az Erdélyi Szépmíves Céh gyakorlati irányítása Kós Károly és Kovács László szerkesztőségi irodavezető kezében összpontosult. A Céh vállalta az Erdélyi Helikon című folyóirat és az íróközösség marosvécsi találkozóin elhatározottak lebonyolítását. A helikoni írók4 programját Kuncz Aladár fogalmazta meg: alapelvei a tiszta irodalmiság, az európaiság és a transzilvanizmus. Ez utóbbi volt a legtöbb vitát kiváltó pont. A transzilvanizmus egy olyan sajátos erdélyi életérzés, amely a három nép évezredes együttéléséből fakad. Az együttélés során a három kultúra kölcsönösen
