Századok – 1992
Közlemények - Silber Michael K.: A zsidók társadalmi befogadása Magyarországon a reformkorban. A „kaszinók” I/113
122 MICHAEL К. SILBER hogy „Izraelita tsak úgy vétetheték be a Casinóba, ha szavazás alkalmával a választottság minden tagjainak voksait elnyerte, ha tehát azok közül tsak egyis ellene szavazna, már a Casino tagjává nem lehet".42 Ez a sivár kép azonban nem tehet minket vakká azokkal a jelentős változásokkal szemben, amelyek még a legellenálóbb kaszinókban is végbementek. Igaz, a zsidókat, általában még mindig kitiltották. Ám ez várható volt, hiszen láttuk, hogy az olyan szabad királyi városok, mint Komárom, vagy az olyan püspökségi székhelyek, mint Szombathely, vagy Eger (ahol „a zsidókat meghálni is alig engedik")4 3 keményen harcoltak, hogy a zsidókat határukon kívül tartsák. Annál figyelemre méltóbb tehát, hogy a zsidók kaszinói tagságának kérdése már 1840 előtt felmerült. Még ezek a társadalmi elfogadás meghiúsulásairól szóló történetek is implicite a kedvező fordulatot mutatják. A szombathelyi zsidó orvos feltehetőleg nem folyamodik tagságért, ha arra a kaszinó társadalmi tekintetben vegyes tagsága, a vélemények általánosan növekvő felszabadultsága — melynek bizonyságául a Pesti Hírlap szolgál — és a klub néhány liberális tagja, akik valószínűleg támogatták a kérelmét, nem bátorítják. Az eddigi és későbbi példák többségében úgy tűnik, a tagoknak legalább a kisebb része arra ösztökélte társait, hogy liberálisabb politikát folytassanak a zsidókkal szemben. Megjegyzendő továbbá, hogy Szombathely, Komárom, Gyöngyös és Eger olyan megyékben találhatók (Vas, Komárom és Heves), amelyek Magyarországon a legliberálisabbnak számítottak.4 4 Bár a városok gyakran a konzervativizmus autonóm gyűjtőhelyei voltak, a liberális környezetet mindazonáltal nem hagyhatták teljesen figyelmen kívül. Az első lépésként tehát javasolták, hogy a honoráciorok zsidó megfelelői is folyamodhassanak tagságért. Ez logikus lépés volt, mivel a honoráciorok speciális helyzetet foglaltak el a magyar társadalomban, gyakran hídként szolgáltak a nemesség és a köznép között. Még akkor is, ha a közrendűeket nem szívesen látták az exkluzívabb nemesi kaszinókban, csaknem általános szabály volt, hogy ez a honoráciorokra nem vonatkozik.4 5 Ezért nem lehetett meglepő, hogy amikor a zsidók az 1830-as években megostromolták a kaszinókat, a zsidó orvosok alkották az előőrsöt. Korlátozott sikerük ellenére észre kell vennünk a liberális gondolatok iránti növekvő tiszteletet. Ha a falak nem is omlottak le, mégis az 1830-as évek közepére repedések mutatkoztak még a legkonzervatívabb erődítményeken is. Bálok, párbajok és európai körutazások (Grand Tours) Az 1830-as évek közepétől számos hír tudósított a zsidók és nem-zsidók közötti erősödő társadalmi kapcsolatról, valamint a zsidó ifjúság új viselkedésmódjairól. Ezeknek a jelenségeknek az első jele zsidóknak a helyi kaszinó táncestélyein való részvétele volt. 1838-ban a palánkai (Bács megye, Délvidék) kaszinó megnyitásakor bált rendeztek, melyen „a műveltebb helybeli zsidók is részt vettek". A Jelenkor — ez a Széchenyi védelme alatt álló újság konzervatív-liberális beállítottságú volt — szerkesztője arról számolt be, hogy „...ez mindenesetre szép lépés a haladás ösvényén s követést érdemlő".46 Jóllehet ha a közvélemény javuló tendenciát is mutatott az 1830-as évek végén, a zsidók társadalmi befogadása még messze volt a teljes sikertől. 1841 elején a ma-
