Századok – 1992
Közlemények - Katz Jacob: Chátám Szófér életrajzához I/80
CHÁTÁM SZÓFÉR ÉLETRAJZÁHOZ 109 142 Uo., 260-261. 143 A proklamáció szövege megjelent: B. H. Auerbach: Geschichte der israelitischen Gemeinde Halberstadt (Halberstadt, 1866), 215-216. 144 Ez Menahem Mendel Steinhardt rabbi: Divré Igeret című művében olvasható (Rödlheim, 1812.), 1.1a. Steinhardt támogatta a rendeletet és érveit kiadta reszponzumában. 145 Auerbach: Misnát Rabbi Natan, 217-227. A Fürt-i törvényszék egyik proklamációja megjelent a Jahrbuch der jüdisch-literarischen Gesellschaft-ban, 6 (1908) 229-230. 146 A halakhikus irodalom ebben az időben sokat foglalkozott ezzel a kérdéssel. Ld. Rabbi Jákob Emden: Мог u-Keci'ah, OH 453 (idézi Steinhardt: Divré Igeret). Chátám Szófér megismétli Emden érveit, nevének említése nélkül. 147 Uo., a reszponzumban. 148 Például ld. Bét Halevi reszponzumát, melyet Chátám Szófér által adott ki. Ld. még a 146. jegyzetben. 149 Derasot, 2.243a-b. 150 Uo., 2.243b. 151 Plaut: Likuté, 2b. szerint a terv kezdeményezői értesítették Chátám Szófért, aki a másnapi istentiszteleten válaszolt nekik. Beszédében utalt arra, hogy korábban már írásban is közölte velük a véleményét (Derasot, 1.113b). 152 Ezzel foglalkozó beszédet ld. Plaut: Likuté, 2.6a-9b, és Derasot, 1.112a-116b. 153 Mindkét vitát bóven tárgyalja a szakirodalom. Példaként ld. M. Eliav: Ha-Hinuk ha-Jehudi be-Germanija bi-Yemé ha-Haskala ve-ha'Emancipacuja (Jeruzsálem, 1961), 33-51. 154 Derasot, 1.112b. 155 Uo. Ez a fogalom valamivel érthetőbb David Sinzheim rabbi alább idézett nekrológjában, (Derasot, 1.81a). Az egyik, 5569. évi szentbeszédében „a filozófia tisztátalanságával" foglalkozott (Derasot, 2.320). 1:6 Az egyik reszponzumában, melyben a temetés más napra való elhalasztásával foglalkozik (halanat meitim), Tesuvot, YD 338, megfeddte a kérdezőt, amiért az nem ismerte Mózes Mendelssohn és Jákob Emden rabbi véleményét, amelyek a Ha-Me'assef-ben és a Bikurei ha-Itimben jelentek meg. A Tesuvot szerkesztője ugyan elmulasztotta feltüntetni a kérdező nevét, de a reszponzuma alapján (ld. Darké ha-Hora'a, 4, függelék) tudjuk, hogy Zevi Hirsch Chajes rabbi tette fel a kérdést. 151 Derasot, 1.19a. 158 Náhmánidész a korának egyik legjelentősebb racionalizmus ellenes szószólója volt, aki különösen nagy hatást gyakorolt Chátám Szóférre. Ld. У Baer: Toldot ha-Jehudim bi-Szefarad ha-Nocrit, 2. kiad. (Tel Aviv, 1959), 144-148. Náhmánidész Tóra kommentárjáról mondta Chátám Szófér, hogy: „Szerény véleményem szerint, ez a könyv a hit alapjait és a vallás gyökereit tartalmazza." (Tesuvot 6.61). Végrendeletében arra kérte fiait, hogy „Tanulmányozzátok és tanítsátok fiaitoknak a teljes Bibliát Rasi magyarázataival, továbbá a Tórát Náhmánidész kommentárjaival, mivel ezek a hit biztos alapjai." A végrendelet számtalanszor megjelent, legutóbb annak a szövegnek az alapján, amely a Széfer ha-Zikaron 119. oldalán szerepel. Ld. Weingarten: He-Chátám Szófér, 47. 159 Derasot, 1.19a. 160 Uo., 1.142b. Az a mondat, hogy: „a Szent Tóra teljes egésze Szent Nevekből áll" Náhmánidész Tóra kommentárjának bevezetőjéből származik. 161 Uo., 1.81a. 162 Az alábbi paragrafusban ez határozottan kifejezésre jut: „Íme [...] hová vezethet az, ha a parancsolatok okait kezdik firtatni. Talán helyes lenne lefordítani a Tórát német, vagy más, nem-zsidó nyelvre. így egy csekély jelentőségű könyvvé válna, amit elegendő kétszer-háromszor áttanulmányozni. Ezután már úgy menne minden, mint a karikacsapás, soha többé nem is kellene elmélkedni felette. Ha kétségünk támadna egy kérdéssel kapcsolatban, akkor egyből megkereshetnénk a parancsolat okát, s már tudnánk is, hogy miért tilos, vagy szabad valamit megtennünk. Például feltehetnénk a kérédst, hogy: "Miért tilos a sertéshús fogyasztása?" Az ésszerű válasz az lenne, hogy mert mérgező és ártalmas. Ám de mi van akkor, ha bizonyos hozzávalókkal összekeverve, többé már nem ártalmas, avagy bizonyos helyeken semmiféle bajt nem okoz. [...] Ha
