Századok – 1992

Közlemények - Katz Jacob: Chátám Szófér életrajzához I/80

CHÁTÁM SZÓFÉR ÉLETRAJZÁHOZ 99 Ez volt tehát az alapja Chátám Szófér Tóra-fordítással szembeni ellenállásának. A fordítás ugyanis lehántja „a drágakő burkát, mindazon utalásokat és titkokat, amelyeket a Tóra tartalmaz, továbbá a belőle származó rabbinikus hagyományokat; s helyette nem ad rá más öltözetet, csupán a filozófikus bölcsesség skarlátruháját".161 így egy fordítás a bibliai tanulmányok alapjait ásná alá16

2

. Chátám Szófér szembenállása a Haszkalá-val, és a Mendelssohn féle Tóra fordítással egy egységes és erőteljes váddá állt össze. A Tóra fordításának kérdése azóta foglalkoztatta Chátám Szófért, amióta először tiltakozott a maszkilimok16

3

tradícióellenes fellépése ellen; ez jelentette számára a fenyegető veszedelmet. Az elkülönülőket „törvénytelenséggel" vádolta, ám azt ő is kénytelen volt elismerni, hogy a zsidóság polgári státusának változása döntően hozzájárult az ezirányú fejlődéshez.16

4

A világi uralkodók éppúgy szeretnék megismerni Izráel Tóráját, mint annak idején Ptolemaiosz Philadelphosz, aki elrendelte a Tóra görög nyelvre való fordítását.16

5

Chátám Szófér természetesen tudott arról, hogy mi történt a párizsi szanhedrinnel, amelynek tagjait Napoleon arra kényszerítette, hogy válaszoljanak arra a kérdésére: milyen kapcsolat van Izrael vallása és azon idegen népek között, amelyek között a zsidók élnek. David Sinzheim rabbi, akit Chátám Szófér még ifjúkorából ismert, beszámolt neki, arról, hogy mi történt, és arról, hogy ő, mint a szanhedrin feje, mily módon igyekezett a császár követelésének eleget tenni.166 Chátám Szófér nagy becsben tartotta Sinzheim rabbi módszerét, mivel: „Amikor néhány kérdést feltettek neki, olymódon válaszolt, hogy ha egy részt meg is mutatott, kétszer annyit rejtett el."167

Szükség volt ugyanis arra, hogy más népekkel is megismertessék a judaizmust, azok felfogóképességéhez igazítva. Ez a feladat azon „igazan cselekvő, bölcs férfiak dolga, akik köztünk és a nem-zsidó uralkodók közt állnak".16

8

Mindazonáltal ezen „tolmácsok" tisztában vannak azzal, hogy más népek csupán a rész- és féligazságok nyelvébe ágyazott magyarázatokat kaphatnak. A zsidóság számára azonban, és különösen az oktatás terén semmi helye az efféle módszereknek. „Ha a gyermekek először csupán a Szentírás elsődleges jelentésével ismerkednek meg és a Tórán kívüli világi tudományokkal foglalkoznak, akkor, mire felnőnek, és elérkezne annak az ideje, hogy a Szóbeli Törvényt, a judaizmus lényegét tanulmányozhassák, már a törvénytelenséget fogják választani, megtagadva Istent és Tórát".16

9

Úgy tűnhet, hogy helyes, ha kezdetben „az emberi tanulmányoknak szenteljük magukat, s csak ezt követően a nagy gyönyörűségnek", azaz Izrael különös tanításának — ez volt annak idején Wessely nézete is — „de az igazság az hogy, mivel nyilvánvaló Őelőtte, legyen áldott az ó Neve, hoagy lehetetlen volna megkülönböztetni Izrael népét a nem-zsidóktól, ha nem zárkóznának el teljesen tőlük és céljaiktól, és ha nem tartózkodnának minden olyan tanulmánytól, amelyet azok megosztanak velünk, beleértve a Szentírás elsődleges jelentésének kérdését is, mert különben egyenlőek lennénk.170 Izrael népének kivételessége és folytonossága a tradíció hagyományos átadásának volt köszönhető. Ha valaki megszakítja a generációk láncolatát, s ezzel eretnekké teszi utódait, akkor ez talán még a hitehagyásnál is súlyosabb vétség. Mindazokat, akiket a maszkilim elméletek alapján neveltek, talán megerősítették abban a nézetben, hogy visszautasítsák a kereszténységet, de abban már nem, hogy elsajátítsák Izrael