Századok – 1992
Közlemények - Katz Jacob: Chátám Szófér életrajzához I/80
98 JACOB KATZ A felvilágosult oktatás elleni tiltakozásával Chátám Szófér annak a harcnak lett a folytatója amelyet olyan nagy rabbik kezdtek, mint a prágai Ezekiel Landau, a lissai David Tevle, és a frankfurti Pinchas Horowitz. E küzdelem kezdetét Naphtali Herz Wessely könyvének, a Divré Salom Ve-Emet (A béke és az igazság szavai) című könyvének, és Mózes Mendelssohn Tóra- fordításának megjelenése jelentette.153 Chátám Szófér a vitát egy személyes elemmel gazdagította, azzal, hogy szembenállásának alapjául a Tóra hagyományos módszerek és szabályok szerinti tanulásának kétségbevonhatatlan értékét tette. Chátám Szófér nem tagadta, „külsőleges bölcsesség" (azaz a világi tanulmányok) értékét. Sőt, a tehetséges tanítványok számára szükségesnek és lényegesnek tartotta, hogy hagyományos tanulmányaikat ilyen világi ismeretekkel egészítsék ki, mivel mindez a Tórát szolgálja. Elsősorban a medicina, a matematika és a geometria fontosságát hangsúlyozta, mivel ezek igen fontosak lehetnek bizonyos halakhikus problémák megértéséhez.15 4 Viszont határozottan ellenezte a „filozófiaibölcsességet"15 5 , amelyen a judaizmus általános kérdéseinek vizsgálatát és kutatását, alapelveinek racionális meghatározását és az előírások racionális bizonyítását értette. Egy nemzedékkel Chátám Szófér előtt, Mózes Mendelssohn könyvének, a Jerusalem-nek köszönhető a judaizmusnak ez a „régi-új" megközelítése, Mendelssohnt követték a tanítványai, és általában mindazok, akikre hatott a racionalizmus és főleg a zsidó felvilágosodás. Semmi alapunk nincs feltételezni azt, hogy Chátám Szófér tanulmányozta volna Mendelssohn munkáit, az azonban biztos, hogy jól ismerte a maszkilimok folyóiratait a Ha-Me'assef-et, és a Bikuré ha-Itim-et.15 6 Bárhogy volt is, de Chátám Szófér tisztán érzékelte a „felvüágosult" irányultság mibenlétét és azt, hogy mennyire fenyegeti a tradíció életben maradását. „Népünk elhajlói a Ibra minden egyes parancsát racionálisan meg akarják magyarázni. Ennek következtében egyszer csak el fog tűnni a Tora, hiszen azt fogják majd mondani, hogy ha a magyarázat elveszti érvényét, akkor a parancsolattal sem történhet más".157 Elsősorban attól tartott, hogy a racionális magyarázat egy olyan általános értékrendet fog nyújtani, amely majd kizáija a tradíció abszolút értékét. Ezzel a nézettel állította szembe a saját teóriáját, amelyben egy 13. századi spanyol kabbalista gondolatát támasztotta fel.15 8 („Az Isten óvjon meg bennünket attól, hogy azt állítsuk, hogy nincs értelme a parancsolatok mindegyikének, legyenek ezek bármennyire is bonyolultak és nehezen megfejthetlek."15 9 ) Mert ismeretes, hogy a Szent Tóra teljes egészében Szent Nevekből áll, s mindaz, ami a Tórában titkos és rejtett, az mindörökké szentebb, mint az, ami látható... És mi azért könyörgünk az Úrhoz, hogy a Tórája iránt legyen nyitott a szívünk, hogy aszerint élhessünk és láthassunk... És Isten mentsen meg minket attól, hogy homályossá váljék a tekintetünk, s félrevezetve esetleg azt mondjuk, hogy a hitünk lényege a külső ruha, a bibliai szöveg direkt jelentése, nem pedig a benne foglaltatott lényegi jelentés... Mindazonáltal az elhajlók, a törvényt nem ismerők azt állítják, hogy csupán egyetlen Tóra létezik, és hogy a Szentírás az elsődleges jelentésén túl nem tartalmaz semmi egyebet.16 0
