Századok – 1992
Közlemények - Katz Jacob: Chátám Szófér életrajzához I/80
96 JACOB KATZ VII. Chátám Szófér életének következő éveiről azt lehet elmondani, hogy megerősítette a pozícióját a városában és hogy ismertté vált mind Magyarországon, mind az ország határain kívül.13 8 Ettől kezdve Magyarország minden részéből fordultak hozzá jogi problémákkal, és 1810-ben Németországból is megkeresték. Ennek az volt a célja, hogy rávegyék Chátám Szófért, hogy csatlakozzék más ismert rabbikhoz, akik elítélték a vesztfáliai konzisztórium rabbitanácsát, mely elnézően ítélte meg azt, hogy egyes helyeken felfüggesztették az askenázi közösségekben szigorúan vett azon szokást, mely szerint húsvét idején tilos a hüvelyesek fogyasztása.13 9 Chátám Szófér nem tett eleget a kérésnek, nem tiltakozott a tanács tevékenysége ellen és nem mondott ki átkot az elkövetők felett, mivel ezt „veszélyesnek" tartotta.14 0 Úgy tűnik, óvakodott attól, hogy vitába keveredjen egy másik ország fennhatósága alatt álló intézménnyel, különösen egy olyanéval, amely ebben az időben jó viszonyban volt az osztrák birodalommal. A kérdésre válaszolva azonban megfogalmazott egy elvi álláspontot, melyben azt a tendenciát bírálta, mely kiváltotta az említett szokás visszavonását. A hüvelyesek evésének húsvéti tilalma nem a Talmudból származik. Ez is azon korlátozások egyike, melyek az askenázi közösségekben a 13. századot megelőzően terjedtek el.14 1 Sanyarú időkben — például aszályos években — általában feloldották ezt a tilalmat.14 2 A vesztfáliai rabbik arra hivatkoztak, hogy a háborús évek következtében vált szükségessé feloldani a korlátozást, mivel ezekben a nyomorúságos időkben a zsidó katonáknak nehézségeket jelent a húsvéti kóser ételek beszerzése.14 3 Eddig a pontig a tilalom feloldása mellett megalapozottan érveltek, azonban a konzisztórium döntéséről szóló nyilvános proklamációban a halakhikus szempontok reformista érvekkel keveredtek. A proklamációt a konzisztórium feje, Israel Jacobson írta alá s tőle származott a reformirányultság is. Ez volt az, ami az első ránézésre vitathatatlan rendelkezéssel szembeni tiltakozást kiváltotta.144 A hagyományróző rabbik mindenesetre megrémültek a történtektől. A konzisztóriumot a legkülönbözőbb oldalakról támadások érték, a glogaui Glogow Abraham rabbi vezette szélsőséges rabbik arra törekedtek, hogy híres halakha szakértők egységésen lépjenek fel annak érdekében, hogy vonják vissza dekrétumot.145 Ehhez akarták megnyerni Chátám Szófér támogatását. Chátám Szófér nem kapta kézhez a konzisztórium proklamációját, de tisztában volt azzal, hogy mire alapozták ezt az engedélyt, és elismerte, hogy akik kiadták, azok a hagyományoknak megfelelően döntöttek.14 6 Ezzel az „elismeréssel" felmentette magát azalól, hogy nyilvánosan kelljen fellépnie az engedély kiadói ellen, noha ő maga közel sem értett egyet a rendelettel. Olyannyira nem, hogy egészen más érvekre hivatkozva, ő megerősítette a hüvelyesekre vonatkozó tilalmat, és ezt a szokást gezérának, azaz rendeletnek nyilvánította, melyet — állítása szerint — a risonim (a kora középkori bölcs rabbik) egyike adott ki, Isten szándékának megfelelően. („És az Úr akarta ezt, amikor azt mondta: »Állítsatok őröket az őrség mellé«"). Chátám Szófér az askenázi közösségeket egyetlen nagy hitközségként határozta meg, mely elfogadta a fenti rendeletet s ezáltal ez egyfajta
