Századok – 1991
Közlemények - Kovács László: Salamon pénzveréséről I–II/79
SALAMON PÉNZVERÉSÉRŐL 93 közben napvilágra került többi kincslelet alapján bízvást elvethető ez a feltételezés. A korábban záruló (?) mosonyi (Β. VI) és az egynemű vereteket tartalmazó apagyi (Β. II) kincs témánk szempontjából közömbös, a hódmezővásárhelyi (B.V) viszont a nyitraludányival egyező záródású, tehát e három leletből új következtetés nem nyerhető. Lényeges azonban, hogy az I. László uralkodásának elején földbeásott, s a 11. század derekától forgó érmékből összegyűlt dömsödi (B III), továbbá az ugyancsak az ő királysága utolsó éveiben elrejtett, s az egész 11. századot átívelő összetételű felvidéki (Β. IV), valamint a Kálmán korában elásott, de még éppen Salamon-verettel induló Székesfehérvár-vidéki (Β. VIII) érmekincsekben egyetlen CNH 21 típusú példány sem került elő. Sokatmondó az említett 8 kincslelet Salamon érméinek megoszlása is: CNH 22 (557), 19 (32), 20 (19)!118 3.3. Mivel a Kárpát-medencén kívüli kincsekben szereplő Salamon- érmék többségének (8+5) típusa ismeretlen, s a maradék (C. L-l 11, 12, 13, N-l, 2) felhasználható anyaga is igen csekély, bizonyító értéke is hasonló. Mindenesetre CNH 21 ezek körében sem bukkant fel, a típusok eloszlása viszont kissé eltér a korábban tárgyaltakétól: CNH 19/20 (4), 22 (4), 19 (3), 20 (2). 3.4. A fentiek összefoglalásaként megállapítható, hogy a katalógusoan összegyűjtött leletanyag 804 meghatározott típusú Salamon-érméje az alábbi csoportosulású volt: CNH 22 (674), 19 (73), 20 (46), 19/20 (11), vagyis a CNH 21 teljesen hiányzott belőle! Honnan ismerjük egyáltalán ezt a típust? Rupp Jakabnak 1841-ben négy változatban kilenc példányról volt tudomása különféle gyűjteményekből,11 9 Hóman Bálint viszont csak nyolc érme adatait tudta megszerezni. 0 Jeszenszky Géza ugyancsak kilenc példányt ismert, de forrásaira nem utalt.12 1 Jelenleg a — kincsleleteket leszámítva — 158 Salamon- érmével (CNH 22 /77/, 19 /50/, 20 /25/, 21 /6/) rendelkező MNM Éremtára12 2 tehát mindössze hat, a fentiek egy részével nyilvánvalóan azonos darabot birtokol, lelőhelye egynek sincsen, s a származásukról sem maradt fenn semmiféle használható adat.1 4. A CNH 21-re tervezett, majd a 19-20, 22-re vonatkozó adatokkal is kibővített áttekintést követően felvetődik Salamon vereteinek időrendi kérdése is. A király pénzeinek sorrendje bizonytalan, s a kezdettől fogva érvényes felfogás az uralkodó pénzújító- pénzrontó tevékenysége eredményét veretei súlyának, s ezzel együtt értékének fokozatos csökkenésében vélte felismerni, amint arról a bevezetőben már részletesen volt szó. Sajnos e kérdésben a régészeti anyag bevonása nem hozott új bizonyítékokat. Jóllehet, 14 sírban és 1 településről való házleletben a király érméi többedmagukkal kerültek elő, a legtöbb esetben vagy egynemű érmékből volt több a temetkezésben (A.22: 378. sír, 23, 25, 32: 335. és 482. sír,50: 45. sír, 57: 24. sír), ill. a leletben (A. 31), vagy pedig a meghatározható példányt besorolhatatlan töredék kísérte (A. 6: 25. sír, 32: 93. sír, 45). Csupán egy-egy biharkeresztesi és halimbai sír bizonyítja a CNH 19 és 20, ill. 19 és 22 alkalomszerű együttes forgalmát (A. 5: 95. sír, 22: 638. sír), és ugyancsak mindössze két temetkezésben tártak fel eddig Salamon veretévek együtt más uralkodó pénzét: mindkétszer I. László érméit. A mezőberényi temető 43. sírjában (A. 33) a CNH 22 kíséretében CNH 26 és 36 (5) típusú vereteket, az oroszlámosi 2/1903. sírban (A. 37) a CNH 19 mellett egy-egy CNH 26 és 33 típusú érmét. Az általuk sugallt forgalmi idő ellentmondásos hosszúságú, mert a CNH
