Századok – 1991
Közlemények - Kovács László: Salamon pénzveréséről I–II/79
94 KOVÁCS LÁSZLÓ 26 verése I. László uralkodásának elejétől a közepéig, a CNH 33-é az utolsó harmadától a végéig, a CNH 36-é pedig a második harmadtól a végéig keltezett a király pénzverését tárgyaló különféle nézetek szerint.12 4 Ellentmondásos képet mutatnak a magyarországi köznép elemezhetően nagy sírszámú és sok érmét is tartalmazó temetőinek térképei úgyszintén, némelyikük talán jobban,12 5 másikuk kevésbé12 6 elfogadhatóan tanúskodva a hagyományos CNH 19, 20, 22 idősorrend mellett. Utóbbinak nem ellentmondó következtetést néhány kincslelet értékeléséből is levonhatunk, amennyiben eltekintünk előkerülésük és begyűjtésük bizonytalanságára utaló körülményeitől. A mosonyi kincs (Β. VI) a CNH 19 Salamon első vereteként való elismerését alátámasztani látszik. A tisztán CNH 22 típusú érmékből álló apagyi kincs (B. II) földbe ásása talán kapcsolatba hozható az Osul-vezette kipcsak-kunok valószínűleg 1068. évi hadjáratával, amely Erdélyen keresztül Biharig, sőt a Nyírségig is elhatolt.127 Ε feltevést elfogadva az 1068 év terminus ante quem dátuma lehet a CNH 22 verésének, s ez nem mondana ellent a Györffy György számította kétévenkénti pénzkibocsátás elméletének.128 A hódmezővásárhelyi kincs (Β. V) lelőhelye messze esik az említett hadjárat útvonalától, így elásásának okáról nem lehet nyilatkozni. A dömsödi (B. III) és nyitraludányi (Β. VII) kincs elrejtése talán kapcsolatban állhatott Salamon és a hercegek 1074-beli háborújával, az előbbi a király Székesfehérvár felé való visszavonulásával, az utóbbi a későbbi eseményekkel, de a fenti három kincsleletből a pénztípusok sorrendjére vonatkozó következtetés — véleményem szerint — nem vonható le! 4.1. Áttekintésen végén néhány szót Salamon érméinek külalakjáról! A király vereteit több jellegzetessége hozzáköti elődei és utódai érméihez, több pedig elkülöníti azoktól. Csatlakozó vonásnak tekinthető az előlapi körirat szokásos, a király nevével kezdődő (CNH 19, 20 — vö. CNH 1, 8, 15, 16, 24, 25), ül. azt a REX címmel megelőző változata (CNH 21, 22 — vö. CNH 10-12, 23), a hátlapi érmekép hagyományos rajza (CNH 19-22), valamint a hátlapi körirat némely változata (CNH 21, 22: PANONAI, PAN Ο NIA — vö. CNH 23). Többségében vannak azonban az elkülönítő jellegzetességek! Salamon összes veretének előlapi érmeképe előzmény nélküli all. századi magyar pénzverésben, s közülük csak a CNH 21 királyfeje — a két kísérő keresztecske nélkül — jelent meg később I. László (CNH 27, 28), Kálmán (CNH 40), II. István (CNH 39) stb. veretein. Meglepő, hogy az előlapon a király neve — s csak kizárólag Salamon érméin! — a szokásos nominativus helyett dativusban jelentkezik: SALOMONI REX (CNH 19, 20), ill. REX SALOMONI (CNH 21, 22) alakban.129 A hátlapi köriratok között páratlan a +PANONIA TERA változat (CNH 20), elüt a többitől a +PANNONEIA szóalak is (CNH 19 — vö. CNH 12, 24: +PANΟΝΕΙΑ), s ugyancsak egyedülálló a +PANONIA szó három sorba tördelt elrendezése (CNH 22).130 Említésre érdemes, hogy a Jeszenszky Gézának Géza és I. László érméi csoportosíthatóságára vonatkozó megfigyeléseit1 '1 felelevenítő Vadász György arra a felismerésre jutott, hogy a 11. századi magyar veretek egy részét a verőhelyük készítményeinek stílusa szerint lehet osztályozni: a dukátus területén működő hercegi verdéből valókra (Béla és Géza dux egy-egy, ill. I. László öt típusa: CNH 15, 23, 25-28, 36), valamint a királyság területén tevékenykedő királyi verdéből származókra (I. Béla és I. Géza egy-egy, ill. I. László további öt típusa: CNH 16, 24, 31-34, 37).12 Nem véletlen, hogy a század második felére jellemző folyamatosságba Salamon ér-
