Századok – 1991
Közlemények - Mesterházy Károly: A többosztatú falusi ház kialakulása I–II/68
A TÖBBOSZTATÚ FALUSI HÁZ KIALAKÍTÁSA 75 A háromosztatú lakóház hazai kialakulásához talán Sarvalyon sikerült adatokat nyerni,5 2 bár ez sem az egyetlen lehetőség. A kétosztatú falusi ház kialakulását ma már Ukrajna és a Balkán területén is figyelemmel lehet kísérni. A részletes bemutatás itt nem lehet célunk, de érdemes az ottani fejlődés fő vonalát figyelembe venni. Az ukrajnai és oroszországi telepásatások és városmagkutatások eredményei alapján bizonyos területek városi és falusi építészetének fejlődése ma már egyértelműen megrajzolható. Kievben 1973-ban tártak fel teljesen kétosztatú, felmenő falú házakat. Alapterületük 28-34 m2 között volt. A boronaházak korát tágan a 10-13. századra keltezték.5 3 Ugyancsak Kievben, Jaroszláv városában egy 12. századi lakó- és gazdasági épületből álló egységben a boronaház 36 m2 volt." Kétosztatú, felmenőfalú boronaházakat már a 10. századból is sikerült e városrészben megfigyelni, alapterületük azonban kisebb volt: 20 m . Ugyanakkor kétosztású földházaknak nincs nyoma.55 Az izborszki ásatás alkalmával két kétosztatú és negyvennél több egyhelyiséges földfelszíni gerendaszerkezetű házat sikerült feltárni. A kétosztatú épületek átlagosan 8x3 m-es alapterületűek. Csupán az egyik helyiségükben van kemence, a másik fűtetlen. Koruk a 13. század eleje, míg az osztatlan épületek a 11-13 századból származnak.5 6 A számos ásatás eredményeképpen az orosz régészek legújabb összefoglalásaikban hangsúlyozzák, hogy a földfelszíni kétosztatú házak (domá pjatistenki) egyidejűleg, már a 10. század végén, all. század elején több városban megjelennek, így Kieven kívül Novgorodban, Beloozeroban és a 12-13. században Pszkovban, Grodnoban, Novogrudkában. A minket különösen érdeklő szaltovói kultúrában a kétosztatú épületek a 8. század második felétől a 10. századig megfigyelhetők, de nem a belső fejlődés eredményeképpen alakulnak ki az osztatlan belső terű gödörházakból, hanem a Krímen keresztül a bizánci városok hatására jelennek meg. Ezt bizonyítják az alaprajzi és méretbeli egyezések és hasonlóságok."7 A falusi építészetben a 11-13. században sok helyen töretlenül folytatódik a félig földbeásott házak építése (poluzemljanka). Ritkán a városokban is előfordulnak, még Kievben is, de a 13. században erőteljesen elterjed a földfeletti osztatlan terű boronaház. A két- és háromosztású épületek a 14. századtól lesznek általánosak. A 12-13. században a Dnyeper középső folyása mentén megfigyelhető egy kétosztású félig földház is. Ez a típus azonban nem a poluzemljanka bővítésével jött létre, hanem földfelszíni házak mintájára kétosztású házként épül meg. Ezek a kéthelyiséges épületek vagy belső tér megosztásával alakulnak ki, vagy a lakótér egy keskeny kiegészítő teret kapcsolnak. Mindkét esetben előfordul, hogy a helyiségek padlószintje különböző.5 8 A Balkán országaiban a későantik, bizánci hagyományok mellett a bolgár-török építészeti ismeretek voltak a városi építészet alapjai. A szláv honfoglalás a 6. századtól újfajta épületek megjelenésével járt együtt. A balkáni szlávok épületei a 9-10. századig a félig földbeásott gödörházak voltak.5 9 De már a 9-10. században megjelennek az olyan osztatlan belső terű gödörházak, amelyekben a gödörfalak oldalán kővagy agyagtapasztású bélésfal van, s ez lehet földfeletti is (Razdelna, Kladenci, Car Asen, Huma, Durankulak stb.).60 A kétosztatú bulgáriai házak azonban nem kapcsolódnak a földbemélyített osztatlan épületekhez.6 1 A földbemélyített gödörház a házépítés történetében zsákutcának értékelhető: olyan szükséglakás, amely azokon a területeken sem volt egyetemes érvényű, ame-
