Századok – 1991
Közlemények - Mesterházy Károly: A többosztatú falusi ház kialakulása I–II/68
76 MESTERHÁZI KÁROLY lyek lő elterjedési területének számítanak. A gödörházak mellett mindenkor léteztek a földfelszíni építmények is. Jellemző, hogy az északorosz, varég településeken ismeretlen e háztípus. Az északi és déli földfelszínre építő népek és kultúrák között a szociális viszonyok javulásával a gödörház fennmaradása eleve reménytelen volt. Ezek a viszonyok tették lehetővé az osztatlan terű felszíni építmények túlsúlyra kerülését, majd bővítését és a két- vagy többosztatú házak építését. Magától értetődő, hogy ennek időpontja területenként változó volt. A paraszti árutermelés bővülésével megteremtődtek a jobb, módosabb, értékesebb épületek emelésére a feltételek. A Kárpátmedencében és annak közvetlen környékén a falusi építészet átalakulása a 13. század végén kezdődött meg, és egy teljes évszázadig eltartott. Régészetünk e korszak kutatásában nagy lemaradásban van. Legsürgősebb feladatunk mégis az, hogy az eddigi feltárások anyagát közzétegyük, s más tudományágak számára is biztosítsuk azok felhasználását.6 JEGYZETEK I Dám László: Az Alföldi lakóház történeti fejlődésének vázlata. Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39 (Debrecen 1982) 101-107.; Dám László: Historische Entwicklung des Wohnhauses in der Grossen Ungarischen Tiefebene.Acta Ethnographica 31 (1982) 117-120.; Balassa M. Iván: A parasztház évszázadai. (Békéscsaba 1985) 42, 2, 151-52.; Barabás Jenő-Gilyén Nándor: Magyar népi építészet. (Bp. 1987) 21-22. " Balassa M. Iván: A parasztház évszázadai 11-14, 21, 62. 3 Barabás Jenő-Fodor István-Kovalovszki Júlia-Balassa M. Iván: Vita a magyar lakóház középkori történetéről. Ethnographia 99 (1988) 246-59.; K. Csilléry Klára: Hozzászólás Balassa M. Iván: A parasztház évszázadai. A magyar lakóház középkori fejlődésének vázlata c. könyvéhez. Ethnographia 99 (1988) 4Γ2-15. 4 Barabás Jenő: Vita... 249. 5 Fodor István : Vi ta... 249-51. 6Kovalovszki Júlia: Vita... 251-53. 7Balassa M. Iván: Vita... 259. 8 K. Csilléry Klára: Hozzászólás 412.; Gerő László: Gotische Bürgerhäuser in Buda. (Bp. 1966) 39-40. 9 Kovalovszki Júlia: A visegrád-várkerti Árpád-kori faluásatásról, in: A magyar falu régésze Méri István, 1911-1976. (Cegléd 1986) 61-6 .; Kovalovszki Júlia: Előzetes jelentés a dobozi Árpád-kori faluásatásról J. Archaeológiai Értesítő 102 (1975) 204-223. 10 Méri István: Beszámoló a Tiszalök-rázompusztai és Turkeve-mórici ásatások eredményeiről. I. Archaeológiai Értesítő 79 (1952) 49-65. II Méri István: Árpád-kori népi építkezésünk feltárt emlékei Orosháza határában. Régészeti Füzetek Ser.II/12a (Bp. 1964). Mesterházy Károly: Településásatás Veresegyház-Ivacson. Communicationes Archaeologicae Hungáriáé 1983. 133-60. 13 Mesterházy Károly: Veresegyház-Ivacs. Régészeti Füzetek. Ser.1.38. (1985) 84. 14 Biczó Piroska: Leletmentés Árpád-kori településeken. Cumania 8 (1984) 159-62. 15 Habovstiak, Alojz: Stredoveka dedina na Slovensku. (Bratislava 1985) 81, 103-104. 16 Miklós Zsuzsa: Árpád-kori földvár Váchartyán-Várhegyen. Archaeológiai Értesítő 105 (1978) 98.; Miklós Zsuzsa: A gödöllői dombvidék várai. (Aszód 1982) 54. 17 Mesterházy Károly: Az Örsúr nemzetség Váralja faluja, in: Falvak, mezővárosok az Alföldön. (Nagykőrös 1986) 89-90.
