Századok – 1991
Közlemények - Mesterházy Károly: A többosztatú falusi ház kialakulása I–II/68
72 MESTERHÁZI KÁROLY szerint a ház valószínűleg emeletes volt, külső falépcsős megközelítéssel.2 7 Szintén földbe, helyesebben sziklába mélyítették a dörgicsei templom melletti kőépületet, valószínűleg plébániaházat, melynek 7x8 m-es osztatlan (?) belső tere volt. Ez az épület legkésőbb a 14. század elején már állt. A feldebrői templom mellett feltárt kőalapozásű háznak, amely kb. 12x4,5 m méretű volt, a külszínnél 1 m-rel mélyebb volt a padlója. Ez az épület 11. századi, s talán azonos a debrői monostorral. Belső osztása sajnos nem volt megfigyelhető.29 Faluásatásainkon a földfelszíni épületeknek többnyire csak cölöpnyomait, a házfalakat jelző cölöpsorokat, ill. lyuksorokat találjuk meg. Ilyen, osztatlan belsejű, vagy legalábbis bizonytalannak mondható osztású 6,2x3,8 m-es épületet talált Biczó P. Kúnfehértón.30 Hasonlójellegű épületek máshol is előfordulnak. Veresegyházon a 13. századi településrészen rendszerbe nem illeszkedő cölöplyukak kerültek elő. Ezek későbbinek látszanak a gödörházaknál. Sályban egy osztott belsejű cölöpépítményt vágott el egy későbbi földbemélyített pince. A cölöpszerkezetű építmények már a 12. században feltűnnek, mint azt Biczó P. ásatása iS bizonyította. így a térmegosztás példái ezek is lehetnek. Erről sajnos ma még kevés támpontunk van, de a közöletlen ásatási anyagok között további adatok is vannak. A kétosztatú házak kivétel nélkül fölmenő falúak. Valamennyi emlékünk közül legkorábbinak látszik a visegrádi ispánsági központban feltárt, kőfalú, kétosztatú ház. A 16,5 m hosszú és 9 ill. 10 m széles épületben két, nagyjából azonos alapterületű helyiség volt az egyikben kemencével.31 Talán egykorú vele a pozsonyi várban feltárt 11. századi kétosztatú épület, de ugyanitt van egy 12. századi kőépület is, melynek két helyisége volt.3 2 Ilyenekről tudunk Bálint Alajos ásatása nyomán Esztergom-Szentkirályról, ahol agyagalapozást figyelt meg az ásató,3 3 vagy Székesfehérvárról, ahol Kralovánszky Alán tárt fel egy 7x3 m-es tapasztott sövényfalú házat.3 4 Tehnán (Dvorianky-Velky Köves) is találtak egy felszíni kétosztatú házat (27. obj.), amelyet az ásató a nagymorva idők utánra keltez. A fogaskerékmintás cserép, amely a házból került elő, egyértelműen a 11-12. századra vall.3 5 Sajnos, ez utóbbi épületekről nem közöltek alaprajzot, méretadat is csak elvétve található róluk. Kétosztatú, felmenő falú épületről tudósít Pásztóról Valter Ilona is. A 20x5 m-es épület falai kb. 1,5 m magasan állhattak a padlószinttől. Az épületet üveggyártó műhelynek határozta meg Valter Ilona, s korát a 12. század első felére tette.3 Hasonlóképpen műhelynek értelmezi a bátmtinostor-pusztafalui épületet Biczó P. A 12x6 m-es, földbe mélyített gödör falát egymástól 40-60 cm-re keskeny árokba döngölt cölöpök alkották, válaszfala talpgerendán nyugodott.37 Kéthelyiséges, mereglyés falú 13. századi házat találtak Nagytállyán is.3 A Fülep Ferenc által Pécsett talált tapasztott sövényfalú épületek viszont valószínűleg török koriak, így nem tartoznak témánkhoz.3 9 Székelykeresztúron Benkő Elek tárt fel kétosztatú épületet 12. századi leletekkel. A földbe ásott és a felszín fölé emelkedő falak 4,5x3,9 m-es belső teret fogtak közre. A D-i sarokban egy 2x1,2 m-es részt választottak le. A falakat a szerző szerint talpgerendára rakott vályogtéglákból emelték, miközben a gödör falát deszkával borították.4 0 Ε példák arra engednek következtetni, hogy a kétosztatú ház földfelszíni volt, vagy legalábbis mindig volt földfelszín fölé emelkedő fala, függetlenül attól, hogy padlója a felszín alatt volt-e. Ezideig nem sikerült kétosztatú gödörházat találni. Az egyetlen ilyennek mondott épület valószínűleg rossz ásatási megfigyelésnek köszönheti létét. A bácskai Mozsor Bos-
