Századok – 1991
Közlemények - Mesterházy Károly: A többosztatú falusi ház kialakulása I–II/68
A TÖBBOSZTATÚ FALUSI HÁZ KIALAKÍTÁSA 71 Hasonló paticsfalú és még osztatlan belső terű házakról vannak elszórt adatok. Kiskunhalas-Zöldhalmon Biczó Piroska tárt fel egy 5,4-5,1x3,7-4,1 m-es házat. Kora a 12-13. század. Ez is földbe mélyített, de a talajmunkák miatt a ház padlójának a felszíntől mért mélysége nem volt megállapítható.1 4 Tapasztott, sövényfalú épületet talált Alojz HabovStiak Bagotán, Ógyalla mellett (Hurbanovo-Bohata). A félig földbe mélyített 5,3x4,2 m-es méretű 44. sz. épület falait a gödör belső szegélyén levert karókból alakították ki. Ajtaja a déli sarok mellett nyílt a nyugati oldalon. A 12-13. századra keltezett épületben nem volt sem kemence, sem tűzhely nyoma. Ezért a lejtős, bár keskeny lejáró alapján istállóra gondolt.1 "' További paticsfalú épületekről számol be Miklós Zsuzsa Váchartyán-Várhegyen végzett ásatásával kapcsolatban.1 6 Itt egy 9x9-es és egy 4x4 m-es alapterületű épület került elő, melyek pontos alaprajzát azonban nem sikerült megállapítania. Ε két épület nem egyszerű parasztház, hanem sánccal körülvett földesúri épület, Miklós Zs. szerint kúria lehetett. Úgy tűnik, részben ezen a ponton kell keresni a többosztatú ház kialakulását, mert még a legnagyobb méretű gödörházak esetében sem lehet belső osztást megfigyelni, vagy pedig ezek oly jelentéktelen kísérletek, amelyek éppen nem egy folyamat kezdetét jelzik, hanem inkább egy folyamat hatásaiként értelmezhetők: azaz a már létező, felmenő falú, felszíni házak mintájára szórványosan előforduló jelenségek lehetnek. Az Árpád-kori nagyméretű gödörházak osztatlanok: pl. a sályi 3. ház 3,5x3,8 m-es,17 ugyanitt a 13. ház 4x3,4 m-es alapterületű. Ez utóbbi falai 80 cm magasan álltak, miközben a padlószintje a jelenlegi felszín alatt 140cm-re volt. Tatabányán a Dózsa-kertben 6x4 m-es házat találtak,1 Bashalmon pedig a 2. ház (talán műhely, mert nem volt benne kemence) ugyanilyen méretű.1 9 Majson egy ház 4,3x4,1 m alapterületű volt,20 Tiszafüreden pedig 4,7x3,5 m. 21 A térosztás egyszerű formája csupán a kardoskút-hatablaki egyik házon látható, ahol a bejárattól jobbra a kemence előtti tér van egy rövid fonott fallal elválasztva a ház belsejétől. Ε ház kora a 12. század első negyede.22 A felmenő falú, osztatlan belsőre láttunk már példát Váchartyánról. Hasonló méretű (4,5x4,5 m), kőalapú faépületről hallunk Szepeskörtvélyesről (SpiSky HruSov-Miloj). Ez is földesúri kúria lehetett. Keltezése a 14. század.2 Osztatlan belső terű, kőalapú és fa felmenő falú 540x550 cm-es épületet tártak fel Pozsonyban a Kapitulska utca 18-ban (16/81. obj.). Ez alatt egy cölöpszerkezetű, fonott falú, kis kemencével rendelkező házat találunk (20/81. obj.). A korábbi ház a 13. század második feléből, a későbbi a 13. század második felére, 14. század elejére keltezhető.2 4 Talpgerendás, tehát felmenő falú ház maradványairól tudósít Gömöri János ÓLmodról. A környezetében előkerült 11-12. századi cserepek jelzik korát.2 5 Pozsonyban a volt Pálffy palota alatt találtak egy nagyobb kőépületet. 15x6,5 m-es alapterületű, sarkain kváderekből rakott falazatú, részben a felszín alá süllyesztett padlójú földszintje volt, és emeleti részt is meg lehetett állapítani. Keltezését két db III. Béla-érem és VI. Lipót (1210-1230) Décsi pfennigje biztosítja a 12-13. század fordulójára. Méretei alapján, bár helyzeténél fogva belső beosztása ismeretlen, osztófalakra is lehet következtetni.26 Hasonlóképpen látható osztás nélküli 16,6x4,4 m belméretű kőháza volt az esztergomi érseknek Helemba szigetén. Padlója a külső felszínnél 60 cm-rel volt mélyebben. A ház, amely nyaraló lehetett, 1270-ben kelt oklevél kiadóhelye. Kovalovszki J.
