Századok – 1991

Tanulmányok - Fügedi Erik: Sepelierunt corpus eius in proprio monasterio. A nemzetségi monostor I–II/35

A NEMZETSÉGI MONOSTOR 65 112

Tripertitum I. 133. 6-10. §. 113Bonis, i.m. 166. 114

PI. 1282: ÁUO XII. 374. 1291: Zimmermann-Verner I. 174. Boronkai Ivá nnak köszönhetem, hogy a középlatin szótár gyűjtését felhasználhattam. 115

Bp. Ο. III. 1069. sz„ 209. I. 116 Dl. 32 012. „Item ecclesia cum quatuor turribus lapideis" 1400: capella lignea cum turri lignea et sepultura Zs. Ο. II. 443. 117 Pl. 1496: ecclesia parochialis lapidea... sine pinnaculo sepulturam habens (D1.20 486); 1483: medietatem ecclesie sine pinnaculo cum sepultura... ad quinque marcas (D1.56 269); 1492: cum capella lapidea. sepulturacrrente cum pinnaculo ligneo (D1.19 861). Viszont valóban ormot jelent ebben a fordulatban 1469: cum... ecclesia, pinnaculo et turri (Házi 1/5. 283.). ll8

Ezt az adatot is a középlatin szótár „dispositio" címszavából vettem (sajtó alatt). 11 ο Karácsonyi, id. ni. II. 392. 120 " A felsorolásban tekintetbe vettem Borsmonostort, aemlyet Bors ispán végrendeletileg a királyra hagyott, „quia nullus superstes remansit filius" (Dl.219), de a Miskolc nemzetséget nem vettem számításba az alábbi százalékolásnál.(?) 121

Petrovics, i.h. 122

Uo. Fiigedi E.: Vár és társadalom a 13-14. századi Magyarországon (Ért. a törttud. korébői 82.) Bp. 1977. 33. I. Df. 248 068 „monasterium in honorem beati Michaelis archangeli... avus ipsorum fundasset et ipse et sui proximi in eodem sepulti extitissent..." 125

AO III. 7-8. Karácsonyi i.m. I. 111, Györffy II. 534. '"7

Ha Bálint (Gömör megye III. Bp. 1946, 171) a 13. század végére teszi az építkezést, a szlovák műemléki topográfia (Súpis pamiatok na Slovensku II. Bratislava 1968, 475.) 1320-ra, Fejér, II. 532-534. 1-8

Külön kutatási igényelne annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy miért tértek át az űri nemzetségekből származó klánok a kisebb (koldulórendi és pálos) kolostorokra és plébániákra, s ez a jelenség hogvan függ össze a nemzetségek felbomlásával. 129 Körting, Β.: Die Tradition der Grabkirche, in: Memoria Der geschichtliche Zeugniswert des liturgischen Gedenkens im Mittelalter (Hgg.v. K. Schmid u. J. Wollasch) München 1984, 74-75. 130 Ezt vette át Gratianus is, C XIII q 21. c. 18. Corpus Iuris Canonici, ed.Ae. Friedberg, Lipsiae 1879 I. 727. 131 Ph. Hofmeister: Das Gotteshaus als Begräbnisstäatte, Archiv für katholisches Kirchenrecht 111/1931. 459-460. 132

Uo. 466. 133 Uo. 134

Fiigedi E.: Verba... Középkori nemességünk szóbelisége és az írás. 135

HO I. 156. 136

Dl. 4924. 137

Dl. 8885, ZsO II. 1311. 138

Dl. 50 091. 139 Dl. 43 771 quod idem dominus abbas, si non potest aliter, adminus ligneo cancello sepulc-rum meum premunire teneatur..." 140

Dl. 219. 141 ZsO II. 531, Dl. 8850: inqua corpora predictorum predecessorum ipsorum fuerint sepulta. 142

Oszvald, id.h. 240, Luksics P.: XV. század pápák oklevelei (Olaszországi oklevéltár I.) I. Bp. 1931. 63. sz. Szószerint ugyanezt a fordulatot egy 1345. évi oklevélből Cégénymonostorra vonatkozólag Maksay F.: A középkori Szatmár megye (Település- és népiségtörténeti ért. 4.) Bp. 1940. 120. 143

IV. Béla a leleszi kegyuraság eladományozásánál hangsúlyozta, hogy az adományos és utódai úgy birtokolják a kegyuraságot „si ipsi iidem a tempore fundationis ipsius monasterii speciales eiusdem patroni et fundatores extitissent" CD IV/2. 140, RA 980. 144

Karácsonyi I. 37.