Századok – 1991

Történeti irodalom - Kovacsics József–Ila Bálint: Veszprém megye helytörténeti lexikona II (Ism.: Tilkovszky Loránt) V–VI/587

TÖRTÉNETI IRODALOM 587 KOVÁCSI CS JÓZSEF - ILA BÁLINT VESZPRÉM MEGYE HELYTÖRTÉNETI LEXIKONA Π. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988. 464 old. A mű 1964-ben megjelent első kötete az évszázadokon át 1945-ig lényegében változatlan területű ún. történeti Veszprém megye anyagát adta közre; e második kötet viszont a Zala megyétől Veszprém megyéhez csatolt járások helységeit öleli fel: az 1946-ban átcsatolt balatonfüredi, s az 1950-ben átcsatolt sümegi és tapolcai járásét. Az ugyancsak 1950-ben átcsatolt keszthelyi járás 1978-ban ismét visszakerülvén Zala megyéhez, helységei e kötetben nem szerepelnek. A Zala megyei helytörténeti lexikon létrehozására folytatott párhuzamos munkálatoknak köszönhető, hogy azok lassan begyűlő anyagának felhasználásával, megfelelő kiegészítésével, elkészíthető volt a Veszprém megyei helytörténeti lexikon e már nagyon várt és sürgetett második kötete. így is csaknem negyed század telt el az első kötet megjelenése óta. Kovacsics József és IIa Bálint neve fémjelzi ezúttal is a kötetet, ám utóbbinak 1975-ben bekövetkezett halála miatt a lexikon címszavaiban foglalt és a bevezető tanulmányban összefoglaló jelleggel feldolgozott információk kiegészítése, valamint a kötet egészének szerkesztése immár egyedül Kovacsics professzorra hárult. A kutatómunkában részt vett munkatársak közül is többen nem érték már meg e kötet megjelenését (Degré Alajos, Pákay Zsolt, Stahl Ferenc, Thirring Lajos, Vajkai Aurél, Wallner Emő), Kenéz Győző pedig azóta hunyt el. Maradandót és példamutatót alkottak, mint az egész kollektíva, Veszprém megye helytörténeti lexikona megvalósításával. Már az első kötet megjelenésekor recenziók egész sora méltatta a hatalmas tudományos vállalkozást. Rámutattak arra, hogy Veszprém megye helytörténeti lexikona egy alaposan átgondolt, megtervezett, megvitatott országos munkálat módszertanilag mértékadónak szánt, s annak joggal tekinthető első darabja: ilyen megyei helytörténeti lexikonoknak az idők folyamán remélhetőleg kialakuló és gyarapodó sorozataként válhatna valóra végül is az egész országot felölelő monumentális alkotás: „Magyarország helytörténeti lexikona". Emlékeztettek nagy elődök hasonló, máig is nagybecsű kezdeményezéseire: ilyen volt Fényes Elek 1851-ben megjelent műve: „Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta betűrendben körülményesen leíratik", vagy Pesty Frigyes kéziratban fennmaradt „Magyarország helységnévtára" az 1860-as évekből, mely megyénként csoportosítva tartalmazza az egyes községekből kérdőív alapján beszerzett információk anyagát. Rámutattak arra, hogy a helytörténeti források széleskörű feltárása és számbavétele, valamint sokoldalú elemzésük több tudomány (régészet, történelem, földrajz, nyelvészet, néprajz, statisztika) együttes erőfeszítéseivel felelhet csak meg a korszerűség követelményeinek s a helytörténettel szembeni növekvő érdeklődésnek illetve társadalmi igényeknek. Elmondották, hogy az 1948-ban már fél évszázada működő Országos Községi Törzskönyvbizottságnál felgyűlt helytörténeti anyag ismeretében e bizottság két tudós tagja, Kovacsics József, a történeti statisztika jeles művelője, és a település-történész levéltáros Ha Bálint, mily koncepciózusán és mily szervezőképességgel láttak munkához, hogy gazdag adattartalmú, tudományos megbízhatóságú kézikönyveket adhassanak a helytörténészek kezébe, s hogy a megye múltjáról kellőképp informálhassák azokat, akik közigazgatási vagy közművelődési szinten felelősek a megye jelenéért s jövője alakulásáért IIa Bálint révén a Magyar Országos Levéltár, Kovacsics professzor révén az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Statisztikai Tinszéke lettek centrumai a helytörténeti lexikon munkálatai szervezésének, koordinálásának, s Veszprém megye helytörténeti lexikonának mindkét kötete ezek kiadványaként jelent meg az Akadémiai Kiadónál. A munkálatok a Magyar Tudományos Akadémia támogatását egy ideig éppúgy élvezhették, mint Veszprém, illetve Zala megye Tanácsáét Kovacsics József előszavát követően, amely röviden megvilágítja Veszprém megye helytörténeti lexikona második kötetének keletkezéskörülményeit a bevezetésben a lexikon céljáról, forrásanyagáról és rendszeréről kapunk tájékoztatást. A mű első része a megye település- és népességtörténetének összefoglalása, második része a megye községeinek és lakott helyeinek - ezúttal azoknak, amelyek Zala megyétől tartósan kerültek át Veszprém megyéhez, - betűrendes lexikona. Nem csak az e területen ma létező helységek kaptak egy-egy címszót a kötetben, hanem azok is, amelyek egykori létéről és sorsáról már csak történeti forrásokból értesülhetünk A települések nevének történelmi formái és változatai számbavételével, a helynevek eredetmagyarázatával kezdődik minden címszó. Ezt követi a település történetének rövid leírása, majd a település területére és a művelési ágak megoszlására vonatkozó adatok felsorakoztatása. Ezután a népesség száma, foglalkozási megoszlása történeti alakulásáról kapunk adatokat, majd a legfontosabb népmozgalmi (szü-