Századok – 1991

Történeti irodalom - Kovacsics József–Ila Bálint: Veszprém megye helytörténeti lexikona II (Ism.: Tilkovszky Loránt) V–VI/587

588 TÖRTÉNETI IRODALOM letési, halálozási, házasságkötési, vándorlási) adatsorok következnek, s végül a lakóházakra vonatkozó történeti adatok regisztrálása. Nem lehet eléggé hangsúlyozni annak jelentőségét, hogy a helytörténeti lexikon címszavai a továbbiakban megadják a levéltári és más történeti forrásokat, ahonnan a szerzők merítettek, s amelyekből a helytörténészek még további ismereteket szerezhetnek. Külön is méltánylandó a vonatkozó egykorú térképek gondos számbavétele. Nem hiányzik a bibliográfia sem, amely címszavanként eligazítást ad az illető helységre vonatkozóan rendelkezésre álló szakirodalomról. Megjegyzendő, hogy a mai Veszprém megye egészére vonatkozó irodalom összeállítása is megtalálható a kötetben, külön csoportosítva a felhasznált statisztikai forrásokat. A szerkesztési elvek azonossága, a megtervezett konstrukció és a módszerek következetes alkalmazása jellemzi tehát Veszprém megye helytörténeti lexikonának mindkét kötetét, biztosítva a mű egységességét. Ugyanakkor az első kötethez képest a második kötetben bizonyos kisebb, de nem jelentéktelen finomításokra adódott lehetőség. Dyen például a feudális kori források adatainak világosabb megkülönböztetése a szerint, hogy a fennmaradt összeírások a lakosság egészére, vagy csak bizonyos kategóriáira vonatkoznak; vagy a polgári korban az egyes községek parasztsága birtokkategóriák szerinti részletes megoszlásának bemutatása. A Veszprém megyei helységekre vonatkozóan közölt fényképanyag, amely az első kötet végén található, a második kötetben szövegközti képek formájában jelenik meg, ezáltal szervesebben kapcsolódva az egyes helységek leírásához, adatbázisához. A térképek számának növelésére irányuló igények viszont a kiadási lehetőségek korlátozott volta miatt ezúttal sem voltak kielégíthetők. Veszprém megye helytörténeti lexikonának első és második kötetét főként az különbözteti meg egymástól, hogy 1526-tól, mint közös kiindulási alaptól kísérve a községek történetét, az első kötet 1960-nál zárta adatközléseit és fejtegetéseit, míg a második kötet 1980-ig juthatott el. Ε két évtized anyagának bevonása többet láttathatott meg az 1945 utáni fejlődés adatai mögött felsejlő feszültségekből, mint az első kötet, jóllehet ezen évtizedek információ-szolgáltató forrásai is gyakorta megelégedtek vitathatatlan eredményeknek tűnő adatok felsorakoztatásával, s kevéssé néztek mögéje azoknak. Mire viszont kikerült a nyomdából e második kötet, s lassanként mindinkább eljut olvasói, használói kezéhez, nagyot fordult a világ; sok minden megkérdőjeleződött mára. így országosan felmerült a tulajdonviszonyok, a birtokszerkezet, a mezőgazdasági és ipari termelés struktúrája és irányítási módszerei megváltoztatásának szükségessége, piacviszonyok érvényesülése, ugyanakkor kellő szociális védelem és közegészségügyi ellátás, jobb közellátás, megbízhatóbb szolgáltatások biztosítása a lakosság számára; lényeges változtatások a közoktatásban és művelődéspolitikában, a közigazgatás átszervezése, a közbiztonság megvalósítása, stb. A tanácsok helyébe lépő helyi önkormányzatokra mindezzel kapcsolatban óriási munka és felelősség hárul. Ilyen körülmények közt aligha csökken, sőt inkább növekedhet a helytörténeti lexikon jelentősége. Fokozottan tanulságos és gyümölcsöző lehet ugyanis ma, ha segítségével megértjük, hogy egy-egy község jelenlegi problémái mögött nem egyszerűen néhány évtized jó vagy rossz politikája áll, hanem hosszú történeti fejlődés több tényezőtől is alakított útja. Ennek ismeretében könnyebb megérteni a helységek népességének mentalitását, s maga e népesség is jobban kibontakoztathatja készségét és képességeit az önkormányzatra. Veszprém megye helytörténeti lexikona e második kötetének jelentőségét növeli az a körülmény, hogy tulajdonképpen a Balatonfelvidék, a Tapolcai-medence, Sümeg és környéke helységeivel foglalkozik, amelyek csodálatos természeti környezetükkel, turisztikai, üdülési, fürdőzési lehetőségeikkel, népi és más műemlékeikkel számottevő vendégforgalmi, jórészt idegenforgalmi vonzóerőt jelentenek. A lexikon idevágó adataiból igen plasztikus kép bontakozik ki e tájegységek helységeinek ilyenirányú fejlődéséről, sok szép eredménnyel, de sok gond - korántsem teljes - jelzésével is, amikor például ipari és bányászati érdekek súlyosan károsítják a természetvédelmi érdekeket, vagy akár a falukép többször emlegetett modernizálódása értékes néprajzi, népművészeti karakter eljellegtelenítésével fenyeget. Nagy figyelmet érdemelnek azok az adatok, amelyek a mezőgazdaságból élők arányának csökkenését, a lakóhelyük és ipari vagy üdülőhelyi munkahelyük közt L'^ázók, sőt elköltözők számának növekedését mutatják, illetve arról tanúskodnak, hogy beolvasztott, vagy társközséggé minősített, mindinkább elhanyagolt, helyi intézményrendszerüktől (iskola, posta, orvosi rendelő stb.) fokozatosan megfosztódó települések egész sora mint veszítette el egyre nagyobb mértékben lakosságmegtartó képességét. A lexikon adatai figyelmeztetésül szolgálnak a jövőre. A kötet szerkesztője mindent megtett azért, hogy a lexikon használatát megkönnyítse. Megadott ehhez minden szükséges útbaigazítást Egy jegyzékben feloldotta azokat a rövidítéseket, amelyek rend-