Századok – 1991

Történeti irodalom - Kovacsics József–Ila Bálint: Veszprém megye helytörténeti lexikona II (Ism.: Tilkovszky Loránt) V–VI/587

588 TÖRTÉNETI IRODALOM letési, halálozási, házasságkötési, vándorlási) adatsorok következnek, s végül a lakóházakra vonatkozó történeti adatok regisztrálása. Nem lehet eléggé hangsúlyozni annak jelentőségét, hogy a helytörténeti lexikon címszavai a továb­biakban megadják a levéltári és más történeti forrásokat, ahonnan a szerzők merítettek, s amelyekből a helytörténészek még további ismereteket szerezhetnek. Külön is méltánylandó a vonatkozó egykorú tér­képek gondos számbavétele. Nem hiányzik a bibliográfia sem, amely címszavanként eligazítást ad az illető helységre vonatkozóan rendelkezésre álló szakirodalomról. Megjegyzendő, hogy a mai Veszprém megye egészére vonatkozó irodalom összeállítása is megtalálható a kötetben, külön csoportosítva a felhasznált statisztikai forrásokat. A szerkesztési elvek azonossága, a megtervezett konstrukció és a módszerek következetes alkalma­zása jellemzi tehát Veszprém megye helytörténeti lexikonának mindkét kötetét, biztosítva a mű egységes­ségét. Ugyanakkor az első kötethez képest a második kötetben bizonyos kisebb, de nem jelentéktelen finomításokra adódott lehetőség. Dyen például a feudális kori források adatainak világosabb megkülön­böztetése a szerint, hogy a fennmaradt összeírások a lakosság egészére, vagy csak bizonyos kategóriáira vonatkoznak; vagy a polgári korban az egyes községek parasztsága birtokkategóriák szerinti részletes megoszlásának bemutatása. A Veszprém megyei helységekre vonatkozóan közölt fényképanyag, amely az első kötet végén található, a második kötetben szövegközti képek formájában jelenik meg, ezáltal szerve­sebben kapcsolódva az egyes helységek leírásához, adatbázisához. A térképek számának növelésére irá­nyuló igények viszont a kiadási lehetőségek korlátozott volta miatt ezúttal sem voltak kielégíthetők. Veszprém megye helytörténeti lexikonának első és második kötetét főként az különbözteti meg egymástól, hogy 1526-tól, mint közös kiindulási alaptól kísérve a községek történetét, az első kötet 1960-nál zárta adatközléseit és fejtegetéseit, míg a második kötet 1980-ig juthatott el. Ε két évtized anyagának bevonása többet láttathatott meg az 1945 utáni fejlődés adatai mögött felsejlő feszültségekből, mint az első kötet, jóllehet ezen évtizedek információ-szolgáltató forrásai is gyakorta megelégedtek vitathatatlan eredményeknek tűnő adatok felsorakoztatásával, s kevéssé néztek mögéje azoknak. Mire viszont kikerült a nyomdából e második kötet, s lassanként mindinkább eljut olvasói, használói kezéhez, nagyot fordult a világ; sok minden megkérdőjeleződött mára. így országosan felmerült a tulajdonviszonyok, a birtokszer­kezet, a mezőgazdasági és ipari termelés struktúrája és irányítási módszerei megváltoztatásának szüksé­gessége, piacviszonyok érvényesülése, ugyanakkor kellő szociális védelem és közegészségügyi ellátás, jobb közellátás, megbízhatóbb szolgáltatások biztosítása a lakosság számára; lényeges változtatások a közokta­tásban és művelődéspolitikában, a közigazgatás átszervezése, a közbiztonság megvalósítása, stb. A taná­csok helyébe lépő helyi önkormányzatokra mindezzel kapcsolatban óriási munka és felelősség hárul. Ilyen körülmények közt aligha csökken, sőt inkább növekedhet a helytörténeti lexikon jelentősége. Fokozottan tanulságos és gyümölcsöző lehet ugyanis ma, ha segítségével megértjük, hogy egy-egy község jelenlegi problémái mögött nem egyszerűen néhány évtized jó vagy rossz politikája áll, hanem hosszú történeti fejlődés több tényezőtől is alakított útja. Ennek ismeretében könnyebb megérteni a helységek népességé­nek mentalitását, s maga e népesség is jobban kibontakoztathatja készségét és képességeit az önkormány­zatra. Veszprém megye helytörténeti lexikona e második kötetének jelentőségét növeli az a körülmény, hogy tulajdonképpen a Balatonfelvidék, a Tapolcai-medence, Sümeg és környéke helységeivel foglalkozik, amelyek csodálatos természeti környezetükkel, turisztikai, üdülési, fürdőzési lehetőségeikkel, népi és más műemlékeikkel számottevő vendégforgalmi, jórészt idegenforgalmi vonzóerőt jelentenek. A lexikon ide­vágó adataiból igen plasztikus kép bontakozik ki e tájegységek helységeinek ilyenirányú fejlődéséről, sok szép eredménnyel, de sok gond - korántsem teljes - jelzésével is, amikor például ipari és bányászati érdekek súlyosan károsítják a természetvédelmi érdekeket, vagy akár a falukép többször emlegetett mo­dernizálódása értékes néprajzi, népművészeti karakter eljellegtelenítésével fenyeget. Nagy figyelmet érde­melnek azok az adatok, amelyek a mezőgazdaságból élők arányának csökkenését, a lakóhelyük és ipari vagy üdülőhelyi munkahelyük közt L'^ázók, sőt elköltözők számának növekedését mutatják, illetve arról tanúskodnak, hogy beolvasztott, vagy társközséggé minősített, mindinkább elhanyagolt, helyi intézmény­rendszerüktől (iskola, posta, orvosi rendelő stb.) fokozatosan megfosztódó települések egész sora mint veszítette el egyre nagyobb mértékben lakosságmegtartó képességét. A lexikon adatai figyelmeztetésül szolgálnak a jövőre. A kötet szerkesztője mindent megtett azért, hogy a lexikon használatát megkönnyítse. Megadott ehhez minden szükséges útbaigazítást Egy jegyzékben feloldotta azokat a rövidítéseket, amelyek rend-

Next

/
Thumbnails
Contents