Századok – 1991
Tanulmányok - Fügedi Erik: Sepelierunt corpus eius in proprio monasterio. A nemzetségi monostor I–II/35
54 FÜGEDI ERIK lent. A több monostorral rendelkező nemzetséget nem lehet általános jelenségnek tekinteni. Petrovics István a nemzetség hatalmában, ill. ennek megfelelő politikai szereplésében és az országos méltóságok betöltésében keresi a több monostor alapításának okát, továbbá abban, hogy a kérdéses nemzetség a 13. század második harmada előtt, de legtöbbször már jóval korábbi időben szerepel.121 Abban egyetértek, hogy ezek valóban hatalmasak voltak, ennélfogva fontos politikai szerephez jutottak, de Mályusz nyomán hozzátenném azt is, hogy ennek következtében a monostoralapításhoz megfelelő anyagi erővel is rendelkeztek. Egyetértek Petrovics Istvánnal abban is, hogy helytelen az az elképzelés, miszerint ezeknek a nemzetségeknek volt egy „ősmonostora", a többi később keletke-122 zett. Nem hiszek ebben annak ellenére, hogy a jól dokumentált Győr nemzetség esetében valóban erre lehet következtetni, mégpedig azért nem hiszek, mert — remélhetőleg fentebb sikerült bebizonyítanom — az alapítás sohasem volt kollektív megnyilvánulás, egyetlen alapító sem akart nemzetségének monostort létrehozni, hanem egyszerűen egyházi intézményt életre hívni. Az sem vitatható, hogy a közös temetkezés nem az alapítás, hanem az öröklés műve volt. Biztosan közrejátszottak más szempontok is. Ha ui. azt látom, hogy az Abák és a Gutkeledek tartják a rekordot, akkor azt is tudomásul kell vennem, hogy ők szóródtak szét a legnagyobb mértékben és szinte mindenütt, ahol megvetették a lábukat, nagy birtokot szereztek, ezért el is várható, hogy több monostor- alapító kerüljön ki soraikból. Ez nem lehetett a döntő szempont, amit az is bizonyít, hogy a Dunántúlról Biharba került Geregyéknek látszólag eszük ágában sem volt ilyen intézményt létrehozni, pedig igazán rendelkeztek a szükséges anyagi erővel, hiszen Biharban két várat is emeltek. Döntő szempontnak a nemzetség kulturális hátterét tartom. A nemzetségben a fiúkat úgy nevelték, olyan hagyományokat ismertek meg „otthon", hogy birtokukra költözve szükségét érezték monostor alapításának. Azokban a nemzetségekben, amelyek nem látszanak különösebben jómódúnak, pl. a Haraszt nem, nyilván ez a kulturális háttér játszotta a döntő szerepet. Az is előfordulhatott, hogy a birtokhoz jutás indukálta az alapítást. Ez a benyomásom a Gyóvad nemzetségről. Amikor Gáborján a 12. században nagyobb birtoktesthez jutott az ősi háztól távol eső vidéken, monostort alapított. Erről a monostorról közel egy évszázaddal később a nemzetségtagok azt tartották szükségesnek feljegyeztetni, hogy annak egyházában temették el ősüket, Gáborjánt és annak közvetlen hozzátartozóit.124 Gáborján és rokonai már közös temetkezésnek tekintendők, egy késői példa még élesebb fényt vet erre a szokásra. 1333-ban az Ákos nembeli Csetneki Benedek fia László megjelent a gömöri esperes előtt, mert tiltakozni akart. Elmondta, hogy a pelsőci Szent György egyházat ősei építették, „s abban temettek el halála után mindenkit, aki a rokonság vonalán hozzájuk tartozott, mert ezt választották közös temetkezőhelyül."12 5 Most azonban a papot Bebek Domokos fia István kizárta az egyházból. A pelsőci uradalmat a Bebek-Csetneki-ág közös őse, Szár Detre kapta 1243-ban, s amikor utódai 1318-ban megosztoztak, Pelsőc Bebek Domokos és Csetneki Miklós birtokába került.126 1230-ban, úgy látszik, helyesbítették az osztályt, ekkor a városka egyedül a Bebekeknek jutott, ezért azt hiszem, hogy az itt emlegetett Szent György templomot is 1318 előtt kezdték építeni.12 7 Bennünket természetesen nem a templom
