Századok – 1991
Tanulmányok - Fügedi Erik: Sepelierunt corpus eius in proprio monasterio. A nemzetségi monostor I–II/35
A NEMZETSÉGI MONOSTOR 53 és közeli hozzátartozóinak életét, kincseit és okleveleit megmenthette. Biztosan elegendő itt azt az egyetlen — és sajnos késői — példát felhoznom, hogy a Nádasd nembeli Gerseiek 1316-ban a falu templomába menekültek a támadás elől.11 9 Ez azt is jelenti, hogy a monostor anyagi előnyei közé tartozott védhető volta. Okfejtésemet látszólag megerősíti a „monostor-módra" épített templomok emlegetése, mert ez azt jelenti, hogy ebben az időben (a 13. század előtt), de a Gerseiek példája után ítélve később is akadtak olyan földesurak, akik monostort ugyan nem alapítottak, de birtokukon olyan templomot emeltettek, amely megfelelő tornyokkal ellátva hasonlított a szerzetesi templomokhoz. Biztosan közrejátszott ebben a presztízs kérdése, de az elsődleges cél a védhető objektum lehetett. Ha össze akarom foglalni a becsléssel kapcsolatos tanulságokat, azt kell mondanom, hogy a monostor nagy értéket képviselő együttes volt, mert 1/ birtokok tartoztak hozzá, amelyekről ugyan a nemzetség egyik tagja lemondott az egyház javára, de amelyeknek szekularizációjával kisebb-nagyobb jövedelemhez juthattak a késői leszármazók; 2/ védhető építményt jelentett, amely megnövelte a kegyurak hatalmát és politikai súlyát; és végül 3/ az ott eltemetettek emléke, az értük mondott misék és zsolozsmák nyilvánvalóan nagyobb presztízst biztosítottak azokkal a nemesekkel szemben, akik csak egyszerű kis falusi templomokkal rendelkeztek. Ha más nem is, de ezek a tények önmagukban az anyagi érdekeltség és az emberi hiúság okán arra késztették a nemzetségtagokat, hogy ragaszkodjanak ezekhez az általuk birtokolt, később kánonjogilag kegyuraságuk alá tartozó egyházi intézményekhez. Mindezen túl biztosan igaza volt Karácsonyi Jánosnak, amikor még egy — az előbbieknél is sokkal emberibb alapon álló — jellemzőre hívta fel a figyelmet, a közös temetkezésre. Itt mindenekelőtt azzal a kérdéssel kell foglalkozni, amelyet eddig éppen csak érintettem, hogy mely nemzetségek rendelkeztek több monostorral. A tények a következők: Gutkeled 6 (Majád, Sárvár, Egyedmon., Nyíradony, Csatár, Szalócmon) Aba 6 (Sár, Százd, Széplak, Prügy, Mislye, Kompolt) Hontpázmány 5 (Bozók, Ság, Bény, Beszterce, Szentjános) Becsegregely 4 (Bátmon., Bethlen, Dénesmon., Pétermon.) Ákos 3 (Monostor, Ákosmon., Nyírpályi) Hahót 3 (Hahót, Szemenye, Rajk) Szente-Mágócs 3 (Mágócs, Cégénymon., Esztergom-Máriamező) Győr 2 (Zselicszentjakab, Lébény) Csanád 2 (Ajtonymon., Kanizsamon.) Haraszt 2 (Felsőadorján, Tárnokmon.) Ják 2 (Ják, Pornó) Miskolc 2 (Tapolca, Borsmon.) Bór-Kalán 2 (Pusztaszer, Ellősmon.) Káta 2 (Zámmon., Nyircsaholy)12 0 Fentebb láttuk, hogy a 108 úri nemzetségnek még a fele sem rendelkezett monostorral, a most közölt számok meg egyenesen törpe kisebbségnek tekintendők. Ha az itt felsorolt 13 nemzetséget veszem figyelembe, akkor is csak 12%-a ez az összes nemzetségnek, ha a három vagy annál több monostorral bírókat, akkor ez 8%-ot je-
