Századok – 1991
Tanulmányok - Fügedi Erik: Sepelierunt corpus eius in proprio monasterio. A nemzetségi monostor I–II/35
50 FÜGEDI ERIK miatt a monostorok vagonukban veszteséget szenvednek. Szinte mindenütt a monostorhoz tartozó birtokok szekularizációjára került sor, a kegyuraság, mint kifejezés bevezetése után is mindenütt a sajátmonostort jellemző viszony maradt fenn. Mégis rá kell mutatni arra, hogy a monostor összekötő kapocs maradt a nemzetségtagok között, ugyanolyan kapocs, mint az örökölhető vagyon bármelyik része. Ezek a megállapítások még egy kérdést vetnek fel. Ismert tény, hogy a tatárjárás és a kunokkal vívott harcok után — főképpen az Alföldön — a monostorok egy része elpusztult, és soha nem is épült újjá. A nemzetség magatartása érthető, hiszen így szerezte meg a legsimább úton a monostor birtokait, és szabadult meg a számára érthetetlen jogi korlátozásoktól. De az a tény, hogy a monostorok újjáépítésére nem került sor, azt is bizonyítja, hogy a környék lakossága sem igényelte azt. Úgy látszik, a magyar monostoroknak nem volt kapcsolatuk a környékkel. Nyugat-Európában sem volt a szerzeteseknek joguk lelkipásztorkodni, ez alól a 12. századig csak annyiban tettek kivételt, hogy az apátságokhoz incorporált plébániákon pappá szentelt szerzetesek működhettek. 0 6 Nálunk is ugyanez lehetett a helyzet, mert ott, ahol megfelelő adatokkal rendelkezünk, tudjuk, hogy a monostor mellett ugyanabban a faluban plébániatemplom is működött. Amikor Gáborjánmonostort a Debreceniek megvették, akkor kiemelték, hogy a birtokot cum iure patronatus monasterii in honorem beati Michaelis archangeli ibidem dedicati et ecclesia parochali in honorem matris Marie in eadem (possessione) constructa jutott tulajdonukba.107 A nyugat-európai monostorok annyiban hasonlítottak a többi egyházi intézményhez (káptalanokhoz, plébániákhoz stb.), hogy imaközösségek központjai voltak. Az imaközösségekről fennmaradt Libri memoriales-bcn, vagy Libri vitae-ben, főképpen a korai középkorban nemcsak a monostort megalapító család vagy nemzetség és annak házasság útján keletkezett rokonsága, hanem más környékbeli nemesek is felvétettek, így ezek a névsorok a nemzetségen belüli és azon kívüli kapcsolatokról tudósítanak, ezért a nemesség struktúrájára vonatkozólag fontos forrásoknak tekintendők.10 8 Ilyen feljegyzés magyar monostorból nem maradt ránk (még a királyiakból sem). Hiányukat csak úgy tudom értékelni, hogy ilyenek nem is léteztek, mint ahogyan a koldulórendek megjelenése előtt semmiféle imaközösségről sem tudunk. A monostor minden jel szerint csak a nemzetséggel tartott kapcsolatot, az ott eltemetettek nem is lehettek sokan, ezeket a szertartáskönyvekbe is bejegyezhették. A kérdés olyan jelentősnek tűnik, hogy további kutatást igényel. A monostornál, mint vagyontárgynál maradva természetesnek látszik, hogy értékét becslés útján ugyanúgy meg lehetett állapítani, mint bármely ingatlannak. Bónis György bizonyította be, hogy bár ilyen jegyzékkel csak a 15. század második felétől kezdve rendelkezünk, azok sokkal régebbiek kell legyenek. Bónis első adata 1223-ból való,10 9 amihez hozzátehetem, hogy a széplaki monostor kegyuraságáért folyó, fentebb idézett11 0 perben 1320-1360 között már felmerült a monostor értékének kérdése, de a becslésre az apát tiltakozása miatt nem került sor.11 1 Több ilyen becslési jegyzék maradt fenn, három közülük hiteleshelyi segédletként jött létre, a legismertebb Verbőczy Hármaskönyvében található.1 1 Verbőczy jegyzékének néhány rejtélyes fogalmát eddig még nem sikerült megfejteni, ezért a régebbi szerkesztésekhez nyúltam vissza — ezeket függelékként közlöm a dolgozat végén — abban a reményben, hogy így sikerül közelebb jutni annak a logikai rend-
