Századok – 1991

Tanulmányok - Tüskés Gábor–Knapp Éva: Osztrák–magyar interetnikus kapcsolatok a barokk kori zarándoklatok tükrében V–VI/517

BAROKK KORI ZARÁNDOKLATOK, BÚCSÚJÁRÓ HELYEK 539 dokhelyek szerepe. A Dunától délre található kelet-alsó-ausztriai zarándokhelyek egy része a máriacelli zarándoklatok útvonalán fekszik (Wolfsthal,

218

Maria Lanzendorf,219

Heiligenkreuz,22

0

Annaberg,22

1

) másik része Bécshez (Schwadorf

222), illetve a határhoz közel, a Lajta mentén található (Deutschaltenburg,223 közvetlenül a határon Bruck/Leitha,224

Pottendorf,22

5

Maria Kirchbüchl,22

6

Katzelsdorf22

7 Mariahilfberg bei Gutenstein228

). A Dunától északra fekvő zarándokhelyek kisebb része ugyancsak a határhoz közel, a Morva folyó mentén (Mariabründlkapelle bei Groissenbrunn,229

St. Ulrich bei Hauskirchen23

0), nagyobb része attól mintegy 80 km-es körzetben helyezkedik el (Ernstbrunn,231

Kamegg bei Gars, 232 Mariabründl bei Poysdorf,233

Mariabründl bei Schöngraben,23

4

Maria Dreieichen,23

5

Sierndorf/March23

6

), s csak kivételesen fordul elő egy-egy távolabbi hely (Feldsberg237). Megfigyelhető, hogy a határ ausztriai oldalán a Dunától délre és északra a határ közelében sehol nem tudott kifejlődni a magyarországi zarándokokra is hatást gyakorló nagyobb zarándokhely, ami a határ másik oldalán található jelentős magyarországi búcsújáróhelyekkel magyarázható. A stájerországi zarándokhelyek közül a már bemutatott Máriacellen kívül a magyarországi zarándokok számára elsősorban néhány, a Murától keletre, a határhoz közel fekvő kisebb helynek van jelentősége (Maria in der Hasel in Pinggau,

238 Pöllauberg,23

9

Maria Fieberbründl bei St. Johann in Herberstein24

0). A Mura mentén egy kisebb helynek (Gabersdorf bei St. Veit am Vogau241

), valamint a gráci minoriták Mariahüf-templomának24

2

és a Grác melletti Maria Trost pálos kolostortemplomának vannak látogatói Magyarországról.243

A Dráva mentén két kisebb hely (Marburg,244 Maria Neustift bei Pettau245

) szerepel a magyarországi zarándokok céljai között, a távolabbi Oberburg (Strasse) magyarországi zarándokai a hely jezsuita gondozásával magyarázhatók.246

Felső-Ausztriában a salzburgi harmadrendi kapucinus apácák kolostortemplomát,24

7

Karintiában a millstatti jezsuita kolostortemplomot,24

8

Déli-Tirolban pedig Maria Weissenstein szervita kolostortemplomát keresték fel Magyarországról:24

9

mindhárom esetben a kiterjedt nemzetközi kapcsolathálózattal rendelkező szerzetesrendek általi gondozás teszi érthetővé a kegyhely jelentős távolságot átívelő kisugárzó hatását. Ezek a megfigyelések jórészt a mirákulumos könyvek előzetes áttekintésén alapulnak az osztrák kutatás részéről, a magyarországi zarándokok pontos származási helyéről, társadalmi és etnikai hovatartozásáról, szokásairól, az intenzitás és a vonzáskör időbeli alakulásáról majd csak a felsorolt ausztriai kegyhelyek forrásanyagának mikrovizsgálata után kaphatunk átfogó képet. Ennyiből is látható azonban, hogy a Magyarországról elsősorban felkeresett kelet-ausztriai zarándokhelyek magyarországi vonzáskörzete a határhoz közelebb fekvő, nyugat-dunántúli és északnyugatmagyarországi részekre terjed ki, a távolabbi területekről ennél lényegesen ritkábban keresték fel őket. A nagyobb távolságok magyarázatát itt és a távolabbi ausztriai helyeknél is egyrészt a zarándokhelyek kultuszdinamikájában, másrészt a zarándokokat az adott területhez fűző speciális kapcsolatrendszerben kereshetjük. A magyarországi zarándokhelyek mirákulumos könyveinek részletes elemzése lehetőséget adott néhány olyan nyugat-dunántúli, illetve északnyugat-magyarországi kegyhely vonzáskörzetének meghatározására, amelyek az ország nyugati határán túlnyúló vonzáskörzettel rendelkeztek, s így az osztrák-magyar interetnikus kapcsola-