Századok – 1991
Tanulmányok - Tüskés Gábor–Knapp Éva: Osztrák–magyar interetnikus kapcsolatok a barokk kori zarándoklatok tükrében V–VI/517
538 TÜSKÉS GÁBOR - KNAPP ÉVA nak megfelelően ünnepélyes körülmények között, a ferencesek és a társulat kíséretével az Exaudi zenéjére történt a Szt. Jeromos templomban, ahol litánia után áldásban részesültek, majd másnap reggel 9 órakor ugyanott hálaadó istentiszteleten vettek részt. Lényegében ehhez hasonló módon tért haza a bécsi fehértímárok céhe és a Krisztus tanítása társulat közös boldogasszonyi processziója is. Az út állomásai ugyanazok voltak, mint a kegyhelyre vezető út megállóhelyei, ahonnan mindig reggeli mise után indultak és ahol esti imádság és áldás után tértek nyugovóra. A visszatérés utáni napon a hálaadó istentiszteleten kívül a precesszió elhunyt jótevőiért mutattak be miséket. Az említett zarándokhelyeken kívül rendszeres osztrák processziókról tudunk Máriavölgyben is. A Bécsből 1726 óta pünkösdhétfőn Máriavölgybe zarándoklók létszáma 1747-1764 között 90-től 300 főig fokozatos emelkedést mutat, a kisebb osztrák falvakból 1762-ben ugyanide 40-100 fős zarándoklatok érkeztek.20 9 A bécsiek pünkösdhétfői máriavölgyi zarándoklata a bécsi Bürgerspital Tisztítótűzben szenvedő lelkeket megsegítő Mária-társulatának vezetése alatt állt. A zarándoklat iránti növekvő érdeklődés és a zarándoklat lefolyásának szabályozása iránti igény lehetett az oka, hogy 1769-ben egy ponyvafüzetet jelentetnek meg, amely a processzió lefolyását és a különböző áhítatszövegeket tartalmazza.210 A zarándoklat sajátossága, hogy az utat nem gyalog, hanem az ünnepélyes elindulás után, a város határát elhagyva kocsin teszik meg. Délelőtt és délután út közben három-három rózsafüzért mondanak meghatározott szándékokra. Déli pihenőt Regelsbrunnban tartanak, a Dunán Pozsonynál kelnek át. Máriavölgybe érve a kolostorkerthez közeli kőkeresztnél gyűlnek össze, és harangszó mellett vonulnak be a templomba. Mindezeket a leírásokat azért idéztük, mert ilyen látványos keretek között zajló magyarországi processziókról elsőrorban néhány nyugat-magyarországi város társulatával kapcsolatban van tudomásunk, amelyek az osztrák közvetítés révén hozzájárultak a zarándoklatok e formájának elterjedéséhez az ország távolabbi részeiben. A zarándokhelyek vonzáskörzete A nyugat-dunántúli és északnyugat-magyarországi zarándokhelyek vonzásterületeinek elemzése során látni fogjuk, hogy ezeknek a helyeknek a többsége az ország nyugati határán átnyúló vonzáskörrel rendelkezett. Ezzel párhuzamosan megfigyelhetjük, hogy Ausztriában számos olyan zarándokhely van, amelyet Magyarországról rendszeresen felkerestek. (5. térkép) Az ausztriai területek közül a Magyarországról látogatott zarándokhelyek számát tekintve Alsó-Ausztria, ezen belül Bécs, valamint Stájerország emelkedik ki, a nagyobb távolságra lévő többi országrészben csupán egy-két olyan hely van, ahova Magyarországról is zarándokoltak. Bécsben a pócsi kegyképet őrző Stephansdom mellett21 1 az Eszterházy Pál által 1686-1689 között építtetett Mariahilfkirche a leglátogatottabb,212 ezen kívül szórványosan följegyeztek magyarországi zarándokokat a ferencesek Szt. Jeromos kolostortemplomában,21 3 a Szt. József sarutlan karmelita kolostortemplomban21 4 és a hietzingi Mária születése templomban is.21 5 A két nagy alsó-ausztriai búcsújáró hely, Maria Taferl21 6 és Sonntagberg21 7 is szerepel a magyarországi zarándokok céljaként, ezeknél azonban lényegesen nagyobb a határhoz közelebb fekvő kisebb alsó-ausztriai zárán-
