Századok – 1991
Tanulmányok - Tüskés Gábor–Knapp Éva: Osztrák–magyar interetnikus kapcsolatok a barokk kori zarándoklatok tükrében V–VI/517
BAROKK KORI ZARÁNDOKLATOK, BÚCSÚJÁRÓ HELYEK 535 gek igényeinek egyaránt megfelelő együttes állt a zarándokok rendelkezésére. Az itt felsorolt létesítmények egy része ha szerényebb méretekben is, de nagyobb, főként szerzetesek által gondozott magyarországi kegyhelyeken ugyancsak elkészülhetett, a speciális adottságok kedvező találkozása révén létrejött dömölki együttest azonban a magyar viszonyok között mindenképpen egyedi megoldásnak kell tartanunk. Hasonló differenciáltságot mutat a dömölki kegyhely évi liturgikus rendje, amelyben jól felismerhetők a bencés rend által gondozott ausztriai kegyhelyek liturgiájának elemei. Vasár- és ünnepnapokon német és magyar nyelven egyaránt van prédikáció, háborús időben a Jézus nevéről szóló litániát hétköznap az első mise után németül, vasár- és ünnepnap a nagymise után magyarul imádkozzák a zarándokokkal. Minden hónap első vasárnapján a nagymise után körmenetben járják körül úrmutatóban kitett szentséggel a templomot, a szent kereszt két ünnnepén a templomban tartott német beszéd és énekes nagymise után körmenetben vonulnak a kálváriához, ahol az olvasót imádkozzák és magyar nyelvű beszédet tartanak.18 1 A dömölki kegyszobor átvitele 1748. szept. 15-én az újonnan elkészült templomba minden valószínűség szerint a magyar barokk legnagyobb egyházi ünnepe volt,182 melynek Magyarországon az 1762-es sasvári átvitel kivételével csak jóval szerényebb párhuzamait ismerjük. Az átvitel részletes lefolyását az ünnepről megjelentetett korabeli német nyelvű kiadvány örökítette meg.18 3 A körmenet fényét géniuszok által előadott dramatikus párbeszédek, élőképek, jelképek sorozata, zenei aláfestés és katonai díszkíséret emelte. A győri püspök udvara előtt a menetben díszes ruhába öltözött szüzek Magyarország kegyképeinek nagyméretű pajzsokra festett ábrázolásait hordozták, amelyek később a kegyhely ikonográfiájának állandó részévé váltak, s amelyhez hasonló sorozatot legközelebb a schillerbachi ciszterci kolostor kerengőjéből ismerünk.184 A kutatás már régebben rámutatott a kegyhelyek legendaanyagának arra a sajátosságára, hogy a legendamotívumok a nagyobb helyekről áttevődnek a kisebbekre.18 5 Ez az ún. legendafiliáció jól megragadható a máriacelli és jórészt ennek nyomán létrejött dömölki legendaanyagban. Dömölkön nem sokkal a kegyszobor kápolnába történt elhelyezése után többen a máriacelli szobornál észlelt csodás elváltozásokhoz hasonló látomásokról tesznek bizonyságot.18 6 A tanúságtévők többsége egyházi személy, amiből a kultusznak a látomások mint legendamotívumok által történő fellendítésére következtethetünk. Ugyanakkor figyelemreméltó, hogy a másik viszonylag jelentős magyarországi Máriacell-filiáció, Óbuda-Kiscell esetében nem tudunk ilyen legendakör kialakulásáról, aminek oka föltehetően abban keresendő, hogy itt kezdetben nem törekedtek tudatosan zarándokhely létrehozására.18 7 A dömölki zarándoklatok története abban a tekintetben is egyedülálló, hogy egyetlen más magyarországi zarándokhelyen sem figyelhető meg a zarándoklatok intenzitásának olyan hirtelen növekedése, mint itt. Ez elsősorban Koptik Odó kultuszt szorgalmazó tevékenységének köszönhető. Az eddig említett tényezőkön kívül nagymértékben hozzájárult a zarándoklatok gyors fellendüléséhez az is, hogy Koptik ponyvafüzeteket,18 8 szentképeket,18 9 nyomtatott a zarándokok használatára, megjelenteti a hely történetét és az egyházi vizsgálatok eredményeit,19 0 a magyar anyagban eddig egyedülálló dömölki gyónócédulák pedig pontosan a máriacelli mintájára készültek.19 1 Ezen kívül Koptik megkezdi a mirákulumok feljegyzését, ezek egy részét
