Századok – 1991
Tanulmányok - Tüskés Gábor–Knapp Éva: Osztrák–magyar interetnikus kapcsolatok a barokk kori zarándoklatok tükrében V–VI/517
530 TÜSKÉS GÁBOR - KNAPP ÉVA Máriacell Az ausztriai búcsújáró helyek közül a magyarországi zarándoklatok történetében a legjelentősebb szerepet Máriacell játszotta.11 2 A Közép-Európa legnagyobb, a Habsburg-birodalom minden etnikumát összekapcsoló zarándokhelynek számító Máriacell jelentősége a magyarországi zarándoklatokban Nagy Lajos királynak a kegyhelyhez fűződő, itt nem részletezhető szoros viszonyára nyúlik vissza. A hely szerepének barokk kori felívelése a Habsburg-ház tagjainak folyamatos támogatásával, közelebbről pedig a kegytemplom 1644-ben kezdődő és kereken negyven évig tartó újjáépítésével függ össze. Ekkor, a 17. század közepén ragadhatók meg a magyaroszági egyházi társadalom felső és középső rétegének, valamint a világi főnemességnek első barokk kori máriacelli kapcsolatai. A főpapi rétegből elsőként Püsky János kalocsai érsek tűnik föl 1649-ben, aki a töröktől való megmeneküléséért arany szívvel ékes arany táblát vitt a kegyhelyre.11 3 A főpapi réteg máriacelli zarándoklataihoz a döntő ösztönzést Szelepcsényi György esztergomi érsek szoros máriacelli kapcsolatai adták: az érsek 1672-ben az épülő kegytemplom egyik oldalkápolnájában oltárt emeltetett Szt. László király tiszteletére, több alkalommal járt a kegyhelyen,114 személyesen11 5 és végrendeletileg11 6 egyaránt értékes adományokat adott, végül 1685-ben az általa alapított oltár közelébe temettette magát.11 7 Az 1670-es évek közepétől kezdve sűrűsödnek a különböző, elsősorban dunántúli és északnyugat-magyarországi egyházmegyék püspökeinek,11 8 kanonokjainak,11 9 valamint a szerzetesi kolostorok apátjainak12 0 részben évenként ismétlődő látogatásai, amihez a világi főnemesség zarándoklatai társulnak. A világi nemességhez kapcsolódó első ismert barokk kori megnyilvánulás Zichy Pál veszprémi kapitány, aranysarkantyús vitéz fogadalmi képe 1624-ből, amit a felajánló Bethlen Gábor fogságából való szerencsés megmeneküléséért adományozott.12 1 A 17. század közepétől kezdve egymást érik az Erdődy,12 2 a Nádasdy,12 3 a Draskovich,12 4 a Csáky12 5 családok tagjainak zarándoklatai, adományai, kápolnaalapításai. A legalsó rétegeket is érintő, átfogó hatása az Eszterházy család tagjai, ezen belül is elsősorban Eszterházy Pál nádor és két felesége máriacelli kapcsolatainak volt. Eszterházy Pál először 1665-ben tűnik föl a máriacelli forrásokban, amikor első feleségével, Eszterházy Orsolyával és öt gyermekével a rózsafüzér társulat tagja lesz.12 6 1680-ban feleségével együtt Szt. Katalin tiszteletére oltárt emeltet a máriacelli kegytemplomban,12 7 ugyanebben az évben útban Máriacellbe jelentős területet adományoz a lilienfeldi apátságnak.12 8 Ezzel megvetette az alapját a néhány év múlva beinduló tömeges zarándoklatok szíves fogadtatásának az út egyik fontos állomáshelyén, amint ezt többek között a lilienfeldi Szt. József társulat számos, a 18. század közepén Magyarországról beiratkozott tagja tanúsítja.12 9 1688-ban Eszterházy második felesége, Thököly Éva egy csecsemőt ábrázoló adományt ajánl fel,13 0 majd a következő évben Fraknó és Kismarton Bécs 1683-as török ostromakor való szerencsés megmeneküléséért egy nagyméretű hálaképet adományoznak.13 1 A következő években a kegyuraság alá tartozó településeken Eszterházy megszervezi a máriacelli zarándoklatokat,13 2 melynek tetőpontja a szalánkeméni győzelemért hálát adó, 1691-ben általa vezetett, színjátékszerű elemekkel, zenekísérettel bevonuló nagy má-
