Századok – 1991
Tanulmányok - Tüskés Gábor–Knapp Éva: Osztrák–magyar interetnikus kapcsolatok a barokk kori zarándoklatok tükrében V–VI/517
BAROKK KORI ZARÁNDOKLATOK, BÚCSÚJÁRÓ HELYEK 529 magyar főurak többek között az ország kormányzásának eltérő megítélése miatt szembefordultak a bécsi udvarral. Legnagyobb számú ábrázolás a sasvári kegyhelyről áll rendelkezésre, ami a kegyhely dinasztikus támogatásán kívül azzal magyarázható, hogy a kegyhely keletkezése körülbelül egybeesett a búcsús képek készítésének fellendülésével az 1730-as, 1740-es években.10 6 Ezeken az ábrázolásokon a nagyszámú német nyelvű felirat mellett egyetlen magyar nyelvű felirattal sem találkozunk, ami a készítő mesterek származásán kívül azt is mutatja, hogy a kegyhely zarándokai között az osztrák, valamint a morva és a szlovák mellett a magyar etnikum kisebbségben lehetett. A lapok közül néhány az eredeti és a Mária Terézia nemtetszése miatt 1770-ben átépített sasvári főoltár kompozícióját is bemutatja. A zarándoklatok harmadik fontos közvetítő csatornái, a kegyhelyekhez kapcsolódó énekszöveget tartalmazó ponyvafüzetek először a 18. század első felében, többségükben német nyelven a nyugat-magyarországi kegyhelyeknél jelennek meg, míg a magyar és más nyelvű ponyvafüzetek csak a 18. század végén tűnnek fel nagyobb számban, ami már önmagában is mutatja a kiadványforma elterjedési irányát. Német nyelvű búcsújáró énekeket tartalmazó ponyvakiadványokat a 18. században három nyugat-dunántúli kegyhelyről ismerünk, szövegeik általában nemcsak egy kiadványban fordulnak elő, hanem más-más szövegekkel párosítva két vagy több ponyvafüzetben is megtalálhatók. Több énekszöveg hangsúlyozza, hogy a kegyhely Magyarországon található, ami egyrészt a határon túli ausztriai zarándokoknak volt fontos utalás, másrészt a kiadványok egy része a határon túli nyomdákban készült. A Kismartonhoz kapcsolódó ponyvafüzetek közül az egyikben található énekszöveg megemlíti, hogy a hely Eszterházy-birtok, egy másik szöveg többek között a császár trónjának és Bécs városának oltalmát kéri.10 7 Az 1715-ben Bécsújhelyen megjelent kismartoni ponyvafüzetben található két éneket a címlap szerint Sebastian Gindl udvari tenorista komponálta.108 A stotzingi kegyszobor átvitele körüli időben, föltehetően 1745-ben, Bécsújhelyen kiadott ponyvafüzet három énekszöveget tartalmaz, melyek közül kettő a Mária (a kegyszobor) mint pásztorlány metaforára épül, a harmadik többek között a császárnő védelméért és a patrónus Eszterházy Antal megtartásáért könyörög.10 9 A harmadik német nyelvű ponyvafüzettel rendelkező nyugat-magyarországi kegyhely Dömölk, itt a füzetek minden valószínűség szerint a magyarul nem tudó, németül és latinul viszont kitűnően verselő Koptik Odó dömölki apát kezdeményezésére jelentek meg a kegyszobor átvitele körüli években.11 0 Mindezek a kiadványok elsősorban a határ két oldalán élő német anyanyelvű lakosság igényeit szolgálták. A 18-19. század fordulójától megfigyelhető, hogy a kisebb magyarországi kegyhelyek énekanyagának összeállítói egy nagyobb ausztriai kegyhely már meglévő szövegeit veszik át a ponyvakiadványokba, ami az átvételen túl tükrözi a nagyobb helyek körül kialakult énekkörök lassú felbomlását is. így például a máriacelli búcsúzó énekek közül egyet Máriagyüdre, egy másikat pedig Kismartonra alkalmaztak.11 1
