Századok – 1991
Tanulmányok - Tüskés Gábor–Knapp Éva: Osztrák–magyar interetnikus kapcsolatok a barokk kori zarándoklatok tükrében V–VI/517
524 TÜSKÉS GÁBOR - KNAPP ÉVA Buda 1686-ban történt felszabadításakor a bizonyos tölgyfa fölött, amelyen 1732-ben Mária képét fogadalomból elhelyezték, feltűnt Mária képe.6 6 A könnyezés és a levegőben való feltűnés motívumai különböző hadi eseményekkel összekapcsolódva a töröktől veszélyeztetett területeken mindenütt megtalálhatók, ezért nem dönthető el egyértelműen, hogy ezeknél a motívumoknál a magyar vagy az osztrák az átadó, illetve az átvevő fél. Hasonló a helyzet a törökök által egy templom felrobbantására küldött gyertya vándormotívumával, ami több osztrák búcsújáróhellyel, így Máriacellel kapcsolatban is ismert, újabban pedig a szentgotthárdi csata (1664) színhelyén emelt templommal összefüggésben a magyarországi szlovén néphagyományban is felbukkant.6 7 Tekintettel a zarándokhelyek legenda-elosztó szerepére, csak feltételezhetjük, hogy a Máriacellbe gyakran elzarándokoló szlovének a kegyhelyről hozták magukkal a motívumot, amely idővel az új szentgotthárdi templomhoz is hozzákapcsolódott. A kegyhelyek további legendamotívumainak átadása-átvétele, terjedési iránya további vizsgálatot igényel.6 8 A benne szereplő osztrák személyek miatt ide tartozik három észak-, illetve nyugat-dunántúli kegyhely eredetlegendája, amelyek az elbeszélt csodás gyógyulások révén, a zarándoklatok elindulásának döntő tényezői. A sümegi legenda főszereplője egy beteg bécsi asszony, akinek álmában háromszor megjelenik Mária egy előtte ismeretlen faragott képe. Az asszony a kép keresésére indul, majd a harmadik jelenés Sümegre irányítja, ahol megtalálja a keresett ábrázolást, misét mondat előtte és meggyógyul.6 9 A sümegi kegyszobornak azelőtt semmiféle tisztelete nem volt, a zarándoklatok ezután kezdődnek. A tétszentkúti legenda szerint a hely forrásánál Ailers Keresztély császári kapitány keresett és talált gyógyulást, aki hálából kápolnát építtetett, s a kultusz ettől kezdve erőteljesen fellendül.70 A vátszentkúti hely legendaanyagában az álomban kapott utasítás motívuma egy bécsújhelyi asszony fiának csodás gyógyulásával kapcsolódik össze.7 1 Mindezekben a legendákban a csodás gyógyulás motívuma részben a kegyhely eredetlegendájává válva a kultusz kialakulásában meghatározó szerepet játszott, amiben minden valószínűség szerint döntő jelentősége van a legendákban szereplő személyek idegen, távoli származásának. Mirákulumos könyvek, búcsús képek, ponyvafüzetek A nyomtatott mirákulumos könyvek, a búcsús képek és a búcsújárással kapcsolatos szöveganyagot tartalmazó ponyvafüzetek nemcsak a zarándoklatok fontos forrásai, hanem a kultusz kialakulásában jelentős szerepet játszó kiadványcsoportok is egyben. Ezeknek a forráscsoportoknak a beható vizsgálata rávilágít arra, hogy magyarországi elterjedésükben és megjelenési formájuk kialakulásában az ausztriai előképek meghatározóak voltak, így közvetve az osztrák kulturális hatások terjedési csatornáinak a magyarországi zarándoklatokra gyakorolt jelentőségéről tanúskodnak. A magyarországi kegyhelyekhez kapcsolódó mirákulumos könyvek műfaji sajátosságai, a kéziratos előzmények és a nyomtatott mirákulumos könyvek egymáshoz való viszonya lényegében megegyeznek a délnémet-osztrák területek hasonló forráscsportjának adottságaival.7 2 A keletkezési és kiadási körülmények vizsgálata azt mutatja, hogy míg az ausztriai búcsújáró helyekhez kapcsolódó mirákulumos könyvek virágkorát kb. 1680-1770 közé teszi a kutatás,7 3 Magyarországon a kialakulás
