Századok – 1991
Tanulmányok - Tüskés Gábor–Knapp Éva: Osztrák–magyar interetnikus kapcsolatok a barokk kori zarándoklatok tükrében V–VI/517
BAROKK KORI ZARÁNDOKLATOK, BÚCSÚJÁRÓ HELYEK 521 szában jelentős szerepet játszó szerzetesrendek között így például a Mariahilf típus elsődleges terjesztői a ferencesek, ezen belül is elsősorban a kapucinusok. Ez a magyar anyagban úgy tükröződik, hogy a tíz Mariahilf kegyképpel rendelkező búcsújáróhely közül hármat obszerváns ferencesek, kettőt kapucinusok gondoznak. Ugyanígy a bécsi kapucinusok kegyképének két magyarországi másolata is kapucinus templomokban található, melyek közül az egyik zarándokhellyé is vált.35 A Jó tanács anyja típus legfőbb terjesztői Magyarországon is a szoros osztrák kapcsolatokkal rendelkező ágostonrendiek:3 6 a három ilyen típusú képpel rendelkező búcsújáró helyek közül ők csak egyet gondoznak ugyan, de a kép több olyan templomukban is megtalálható, amely nem vált zarándokhellyé. A külföldről származó ábrázolások közül néhány esetben konkrét adatok is vannak arról, hogy kik hozták, illetve közvetítették a későbbi kultusztárgyat, az osztrák kapcsolatok jelentősége itt is kiemelkedik. Különböző osztrák szerzetesek közvetítő szerepére utal, hogy például a vátszentkúti képet P. Dongó szervita szerzetes Bécsben kapta a vikárius generálistól,3 7 a dömölki szobrot pedig Koptik Odó bencés szerzetes Máriacellből hozta magával.3 8 A szerzetesek mellett több, elsősorban nemesi rangú világi személy is közvetített Magyarországra kegyképet: így pl. a budai Nagyboldogasszony templom Szt. Anna képét Joannes Leopoldus Schwienghaimb Bécsből hozta,39 a későbbi zsömléi kegyképet Krisztina Julianna Fahrer bécsi hajadon készíttette úgy, hogy lemásoltatta a bécsi kapucinus templom kegyképét és a másolatot a mosonmagyaróvári kapucinusokra bízta.40 A bodajki Mariahilf képet a bécsi Coloredo grófnő készíttette és adta át az őt segítségért felkereső P. Wilibáld kapucinus szerzetesnek, a vimpáci Mater amabilis kép pedig Johann Svoboda nemes bécsi építész ajándéka a kolostornak.41 A bécsi kapcsolatok mellett szórványosan más, elsősorban olasz nemzetiségű zarándokok, vándoriparosok, kereskedők kultusztárgyat közvetítő szerepéről van adatunk.4 2 Az előbbi példák közül néhány már utalt arra, hogy a külföldről Magyarországra került, nálunk is zarándoklatok középpontjává vált kegykép típusokon kívül voltak olyan ábrázolások is, amelyek eredetije körül ugyan jelentős búcsújárás alakult ki, nálunk azonban tiszteletük nem lépte túl a helyi vagy a rendi kereteket. Ilyen volt például a már említetteken kívül a bécsi irgalmas rendi szerzetesek Keresztelő Szt. János templomának Szent Család kegyképe, melynek csaknem mindenütt voltak másolatai a rend magyarországi templomaiban,4 3 a rend más irányú elkötelezettsége miatt azonban zarándoklatok nem alakultak ki körülöttük. Ilyen volt a bécsi Maria Stiegen templom melletti Lichtensteini kápolna köztiszteletben álló Piéta kegyszobra, melynek föltehetően földesúri közvetítéssel Simontomyára került szobormásolata a kultuszt ösztönző egyéb tényező hiányában nem vált zarándoklatok elindítójává.44 Ezek a példák megerősítik a megfigyelést, amely szerint egy külföldről Magyarországra került kegyképmásolat önmagában még nem elegendő zarándoklatok kialakulásához. A külföldi kegyképek importja mellett Magyarország is „exportált" olyan ábrázolásokat, amelyek már itthon csodatévő hírbe kerültek, vagy pedig külföldön váltak zarándoklatok középpontjává. Nagy Lajos király máriacelli fogadalmi ajándéka, az ún. kincstári kegykép a barokk időben a kegyszobor után a kegyhely második kultusztárgyának szerepét töltötte be, s a Magyarországról érkező zarándokokon
