Századok – 1991
Tanulmányok - Tüskés Gábor–Knapp Éva: Osztrák–magyar interetnikus kapcsolatok a barokk kori zarándoklatok tükrében V–VI/517
522 TÜSKÉS GÁBOR - KNAPP ÉVA kívül más nemzetek is tiszteletben részesítették.4 5 A királyfalvi kép Bécsújhelyre kerülése a török veszéllyel áll kapcsolatban. A kép eredetileg egy út menti kápolnában volt, innen Bécs 1683-as török fenyegetése idején előbb a királyfalvi Pálffy kastélykápolnába vitték, ahol a legenda szerint könnyezett, majd a bécsújhelyi püspök utasítására a bécsújhelyi jezsuita templomba szállították.4 6 A kép története mintegy elővételezi a pócsi képpel kapcsolatos eseményeket, s egyben jelzi azokat a hiányzó feltételeket, amelyek jelenléte 15 év múlva lehetővé tette a pócsi kép átfogó tiszteletének kialakulását. Az I. Lipót császár által 1697-ben Bécsbe vitetett pócsi kegykép az egész Habsburg-birodalomban törökellenes szimbólummá, számos magyarországi és külföldi másolatainak egy része pedig maga is zarándoklatok elindítójává vált. A pócsi kép császári parancsra történő Bécsbe szállítása jól mutatja a zarándoklatok fellendítésében megnyilvánuló politikai, dinasztikus érdek érvényesülését, amely kívánatosnak tartotta a kegykép tiszteletének birodalmi szintre emelését, s ugyanezzel a lépéssel megakadályozta a kegykép nemzeti szimbólummá válását. A könnyezés évfordulóját Bécsben minden évben több napos ünnepségsorozat keretében, felvonulással és prédikációval ülték meg, a mirákulum-feljegyzések (csodás gyógyulások jegyzékei) szerint a képet Magyarországról is számosan felkeresték.47 A bécsi trinitáriusok templomának „kalászos" feszülete 1708-ban az erdélyi Nagyszebenből került oda és vált zarándoklatok központjává. A szebeni faragóműhelyből származó, késő gótikus stílusú,4 8 föltehetően a protestánsok elől elrejtett feszületet a legenda szerint 1699-ben „találták" Nagyszebenben, amit aztán az erdélyi kommendáns feleségének, Dorothea Rabutin grófnőnek ajándékoztak. A grófnő Bécsbe való visszatérésük után 1708-ban a feszületet a trinitáriusoknak adta, ahol az 1725-ben kiadott mirákulumos könyv tanúsága szerint már a következő évtől kezdve csodatévő híre volt.49 A feltalálási legendára való utalásként Bécsben a feszület tövéhez kalászokra emlékeztető összefont pálmaágat helyeztek, s ezért az a „kalászos Krisztus" elnevezést kapta. A feszületről számos másolat készült, amelyek a trinitáriusok révén Magyarországon, Csehországban és Ausztriában egyaránt elterjedtek, közülük néhány csodatévő hírbe került.50 A kultusztárgyak csereforgalma mellett a zarándoklatok kulturális közvetítő szerepének másik fontos mutatója a zarándokhelyekhez kapcsolódó legendaanyag. Az ausztriai kegyhelyek legendáinak magyarországi kisugárzására később fogjuk idézni a máriacelli előképek nyomán létrejövő dömölki legendaanyagot, ezzel párhuzamosan a kelet-ausztriai zarándokhelyek közül is többnek a legendájában szerepel valamilyen Magyarországhoz kapcsolódó motívum. így például a deutschaltenburgi legenda egyik változata szerint a templomot Szt. István király építtette fogadalomból megvadult lova miatt, egy másik változat szerint köszönetként emeltette, mert az ellenséges sereg kardcsapás nélkül elvonult.5 1 Ez utóbbi motívum minden valószínűség szerint II. Konrád császár támadásával áll összefüggésben, mellyel kapcsolatban a harc nélkül elvonuló sereg motívuma másokkal kiegészítve a barokk kori példázatgyűjteményekben is előfordul.5 2 A határon fekvő Wolfsthal legendája szerint a kegyszobrot egy magyar nemes készíttette fogadalomból.53 A mozgó (élő) kultusztárgy legendamotívumával kapcsolódik össze a magyar vonatkozású motívum a stájerországi Lebing és a bécsi Szt. Klára klarissza kolostor legendájában. Lebingben a motívum a kuruc csapatok megjelenésével függ össze: amikor a környéken a
