Századok – 1991
Tanulmányok - Tüskés Gábor–Knapp Éva: Osztrák–magyar interetnikus kapcsolatok a barokk kori zarándoklatok tükrében V–VI/517
BAROKK KORI ZARÁNDOKLATOK, BÚCSÚJÁRÓ HELYEK 519 alapján2 2 — az eddigi kutatások szerint az egész országban mindössze három, a barokkban is fennálló hely keletkezett 1600 előtt (a Délvidéken Terzátó és Zágrábremete, Erdélyben Csíksomlyó), a késő középkori kultusz tehát csak ezek esetében mondható egészen a barokk időkig folyamatosnak. A búcsújáró helyek egyházjogi helyzetét vizsgálva kiemelkedik a hivatalos egyházi megítélés szempontjából mindig is másodlagosnak tekintett búcsújáró kápolnák viszonylag magas száma a Nyugat-Dunántúlon, ahol számuk a világi plébániatemplomokét és a szerzetesi templomokét egyaránt meghaladja. Talán nem tévedünk, ha a búcsújáró helyek egyházjogi helyzetének ezt az országos átlagtól eltérő képét is az osztrák hatással hozzuk összefüggésbe, mivel Ausztriában a zarándoklatok jelentős része ugyancsak a kisebb kápolnákhoz kapcsolódik.2 3 A nyugat-dunántúli zarándokhelyek ilyen sajátosságainak kialakulásában meghatározó szerepet játszott a császárhű magyar főúr, Eszterházy Pál nádor, aki az osztrák példát szem előtt tartva a nagyobbrészt saját birtokát alkotó nyugat-dunántúli területeken az 1660-1710 közötti időszakban nem kevesebb, mint nyolc búcsújáró hely esetében volt a kultusz kezdeményezője, vagy fellendítője.2 4 Ez a tevékenysége összhangban áll más katolikus főurak és földbirtokosok (a Nyugat-Dunántúlon elsősorban a Nádasdyak) zarándoklatokat pártoló szerepével, mellyel birtokaik lakosságát helyhez kívánták kötni, s a fennhatóságuk alá tartozó területeket a fokozó! dó ellenreformáció idején zárt vallási egységben akarták megőrizni, f A búcsújáró helyek területi megoszlásának, egyházjogi helyzetének sajátos vo' násai mellett a kultuszhelyek építészeti megoldásai között is van néhány, amit osztrák közvetítés eredményének kell tulajdonítanunk Ide tartoznak mindenekelőtt a Loreto-kápolnák, melyek közül az első a dalmáciai Terzátóban épült föl már nem sokkal a szent háznak a legenda szerint Loretoba történt „tovább röpülése" után, s amely köré a barokk templomot Frangepán Miklós építtette föl 1644-ben. A török I elleni harc szimbólumává vált25 Loreto-kultusz magyarországi elterjedésére döntő hatással a Bécsben Eleonóra császárnő kezdeményezésére az ágostonrendiek udvari templomában 1627-ben felépült szent ház volt, amely csakhamar nemcsak Bécs egyik legjelentősebb búcsújáró helyévé vált, hanem ettől kezdve az osztrák, bajor, magyar és cseh főúri családok még fokozottabban igyekeztek kivenni részüket a kultuszból.26 Magyar területen az első Loreto-kápolnát olaszországi útja után Stotzing Rudolf emeltette nyugat-magyarországi birtokán. Ezt 1651-1659 között a Nádasdy-család templommal és kolostorral bővítette, majd az 1683-ban leégett együttest Eszterházy Pál építteti újjá, mivel a hely időközben a táj egyik fontos búcsújáró helyévé vált.27 A 17. század második felében és a 18. század folyamán elsősorban az ország töröktől meg nem szállt részén, így mindenekelőtt Nyugat-Magyarországon, valamint Észak-Dunántúlon, Észak-Magyarországon és Erdélyben az eredetit pontosan követő építészeti megoldással számos további, nagyrészt főnemesi, szerzetesi alapítású Loretokápolna és -kultuszhely keletkezett, ezek közül azonban csak kevés vált zarándoklatok középpontjává.2 8 A templomok, kápolnák égi szállítására utaló ún. Loreto-motívum egy idő után függetlenné vált a kötött építészeti formától és jórészt szerzetesi közvetítéssel olyan kegyhelyekhez is hozzákapcsolódott, ahol ilyen építészeti együttes nem található (pl. Andocs, Búcsúszentlászló). (2. térkép)
